Szeptember első napján a meteorológusok számára már elkezdődik az ősz. Közben odakint akár nyárias meleg is lehet, sokan még rövidnadrágban járnak, a természet pedig egyáltalán nem úgy fest, mintha véget ért volna a nyár.
Néhány héttel később aztán ismét azt halljuk: megérkezett az ősz, ezúttal csillagászati értelemben.
Akkor mikor kezdődik valójában az ősz?
Mindkét időpont helyes. A meteorológiai ősz és a csillagászati ősz két különböző rendszer szerint határozza meg ugyanannak az évszaknak a kezdetét. A meteorológusok számára szeptember 1-jén indul az ősz, csillagászati értelemben viszont az őszi napéjegyenlőség jelenti a fordulópontot.
2026-ban ez Magyarországon szeptember 23-án hajnalban következik be.
De miért van szükség kétféle meghatározásra, és melyiket használjuk a hétköznapokban?
Mikor kezdődik a meteorológiai ősz?
A meteorológiai ősz az északi féltekén minden évben szeptember 1-jén kezdődik, és november 30-án ér véget.
Vagyis három teljes hónapot foglal magában:
szeptembert,
októbert,
novembert.
A többi meteorológiai évszak is ugyanezt az egyszerű rendszert követi. A tavasz márciustól májusig, a nyár júniustól augusztusig, a tél pedig decembertől február végéig tart.
Ez nem pusztán azért alakult így, mert egyszerűbb háromhavi blokkokban gondolkodni. A meteorológiai évszakok az éves hőmérsékleti ciklust is követik: a nyárhoz általában az év legmelegebb, a télhez a leghidegebb hónapok tartoznak, míg a tavasz és az ősz az átmeneti időszakokat foglalja magában.
A NOAA meteorológiai és csillagászati évszakokról szóló összefoglalója is ezt a felosztást használja.
Miért teljes hónapokkal dolgoznak a meteorológusok?
Az időjárás és az éghajlat vizsgálatakor hosszú időszakok hatalmas adatmennyiségét kell összehasonlíthatóvá tenni.
Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott ősz melegebb vagy csapadékosabb volt-e az átlagosnál, sokkal egyszerűbb minden évben ugyanazt a három teljes hónapot vizsgálni.
A csillagászati évszakok erre kevésbé alkalmasak. Kezdetük évről évre valamelyest változhat, és a hosszuk sem teljesen azonos.
Éppen ezért a rögzített hónapok használata jelentősen megkönnyíti az éghajlati statisztikák összehasonlítását. Magyarországon is ezt a rendszert használják: a HungaroMet évszakos éghajlati visszatekintőiben szeptember, október és november együtt alkotja az őszi időszakot.
Itt érdemes különbséget tenni az időjárás és az éghajlat között is: míg az egyik a légkör rövid távú állapotát írja le, a másik hosszabb időszak jellemzőit vizsgálja. A pontos különbségről az időjárás és éghajlat eltéréseit bemutató cikkünkben olvashatsz bővebben.
Mikor kezdődik a csillagászati ősz 2026-ban?
A csillagászati ősz kezdete nem egy előre rögzített naptári naphoz, hanem az őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódik.
2026-ban Budapesten az őszi napéjegyenlőség szeptember 23-án, szerdán hajnali 2:05-kor következik be a Timeanddate budapesti adatai szerint.
Ezzel kezdődik a csillagászati ősz az északi féltekén, amely egészen a decemberi téli napfordulóig tart.
A dátum nem minden évben pontosan ugyanaz: az őszi napéjegyenlőség általában szeptember 22-re vagy 23-ra esik.
Mi történik az őszi napéjegyenlőség idején?
Az évszakok kialakulásának kulcsa a Föld forgástengelyének körülbelül 23,5 fokos dőlése.
Ahogy bolygónk megkerüli a Napot, az északi és a déli félteke nem egész évben ugyanannyi napsugárzást kap. Ez okozza az évszakok váltakozását. A jelenségről a NOAA évszakok kialakulását bemutató anyaga részletesebben is ír.
Az őszi napéjegyenlőség pillanatában a Nap látszólag északról dél felé haladva keresztezi az égi egyenlítőt.
A napéjegyenlőség elnevezés arra utal, hogy ebben az időszakban a nappal és az éjszaka hossza nagyon közel kerül egymáshoz.
Pontosan azonban még ekkor sem 12–12 óráról van szó.
Budapesten 2026. szeptember 23-án a Nap 6:31-kor kel és 18:39-kor nyugszik. A nappal tehát nagyjából 12 óra 8 percig tart.
Ennek többek között az az oka, hogy napkeltekor és napnyugtakor a napkorong szélét vesszük figyelembe, miközben a légkör fénytörése miatt akkor is láthatjuk a Napot, amikor geometriai értelemben már kissé a horizont alatt van.
A jelenség fizikai hátterét az U.S. Naval Observatory napéjegyenlőségről szóló magyarázata is részletesen ismerteti.
A valóban közel azonos hosszúságú nappal és éjszaka néhány nappal később alakul ki.
Meteorológiai ősz vagy csillagászati ősz: mi a különbség?
A két meghatározás nem versenyez egymással. Egyszerűen más célt szolgálnak.
Meteorológiai ősz | Csillagászati ősz | |
|---|---|---|
Kezdete | szeptember 1. | őszi napéjegyenlőség |
2026-ban | szeptember 1. | szeptember 23. |
Vége | november 30. | téli napforduló |
Alapja | éves hőmérsékleti ciklus és naptári hónapok | a Föld és a Nap egymáshoz viszonyított helyzete |
Fő felhasználása | meteorológia, klimatológia | csillagászat |
Ha tehát egy meteorológiai összefoglalóban azt olvasod, hogy egy adott ősz melegebb volt a sokévi átlagnál, akkor szinte mindig a szeptembertől novemberig tartó időszak adatairól van szó.
Ha szeptemberben már ősz van, miért lehet még nyári meleg?
Az évszakváltás nem úgy működik, mintha szeptember első napján valaki lekapcsolná a nyarat.
A Nap járásának változása és a felszíni hőmérséklet alakulása nincs teljesen szinkronban.
Jó példa erre a nyár. A nyári napforduló június második felében van, vagyis ekkor kapjuk a legtöbb nappali besugárzást, mégsem ilyenkor mérjük az év legmagasabb hőmérsékleteit.
A talajnak, a vizeknek és a légkörnek időre van szüksége ahhoz, hogy felmelegedjen – és később ahhoz is, hogy leadja a felhalmozott hőt.
Ősszel ugyanez a folyamat fordított irányban zajlik.
Szeptemberben már gyorsan rövidülnek a nappalok, a felszín és a nagyobb víztömegek azonban még sok energiát őriznek a nyárból. Ezt a jelenséget évszaki késésnek nevezik.
Ez az egyik oka annak, hogy szeptemberben még teljesen természetesek lehetnek a nyárias délutánok.
Az egyes évek természetesen az átlagosnál is melegebbek lehetnek. Erre jó példa 2025 szeptembere: Magyarország országos középhőmérséklete abban a hónapban 2,3 °C-kal meghaladta az 1991–2020-as átlagot a HungaroMet összefoglalója szerint.
Ha kíváncsi vagy arra, milyen időjárás jellemző nálunk az első őszi hónapban, a szeptemberi időjárás Magyarországon című összefoglalónkban részletesebben is bemutatjuk.
Ősszel még visszatérhet a nyárias idő
Az ősz megérkezése természetesen nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra eltűnnek a kellemesen meleg délutánok.
Szeptember második felében vagy októberben is kialakulhat több napon át tartó, nyugodt, napos és az évszakhoz képest meleg időszak.
Ezt nevezzük a hétköznapokban vénasszonyok nyarának.
Ilyenkor különösen nagy lehet a napi hőingás. Hajnalban már hűvös, helyenként párás vagy ködös az idő, délután viszont napsütésben ismét 20 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet.
A jelenségnek nincs hivatalosan meghatározott kezdő- vagy záródátuma, és nem minden évben alakul ki ugyanolyan formában. Arról, hogy mikor és miért alakulhat ki a vénasszonyok nyara, külön cikkben is írtunk.
Az egyre hosszabb és hűvösebb éjszakákkal párhuzamosan a reggeli párásság és köd esélye is növekszik. Ha nem egyértelmű, hol húzódik a kettő közötti határ, a köd és pára közötti különbségről szóló útmutatónkban részletes magyarázatot találsz.
Van egy harmadik ősz is
A meteorológiai és a csillagászati ősz mellett létezik egy kevésbé ismert megközelítés is: a fenológiai ősz.
Ez nem a naptárat vagy a Föld Nap körüli helyzetét figyeli, hanem magát a természetet.
Az ősz érkezésére utalhat például:
a levelek színeződésének és hullásának kezdete,
egyes termések beérése,
a költöző madarak vonulása,
a növényzet fejlődési szakaszainak változása.
Ennek az ősznek nincs minden évben azonos kezdőnapja.
Egy szokatlanul meleg évben később, tartósan hűvös idő esetén korábban indulhatnak el az őszre jellemző természeti folyamatok. Még Magyarország különböző részein sem feltétlenül egyszerre történik meg a változás.
Ez áll talán a legközelebb ahhoz, ahogyan a hétköznapokban érzékeljük az évszakváltást.
Tudtad? Nem egyforma hosszúak a csillagászati évszakok
Bár egy évet négy évszakra osztunk, a csillagászati évszakok nem pontosan egyforma hosszúak.
Ennek az az oka, hogy a Föld Nap körüli pályája nem tökéletes kör, és bolygónk keringési sebessége sem állandó.
A Föld január elején jár napközelben, ilyenkor halad a leggyorsabban Nap körüli pályáján. Emiatt az északi féltekén a tél rövidebb, a csillagászati nyár pedig csaknem öt nappal hosszabb a csillagászati télnél.
Erről az EarthSky összefoglalója is részletesebben ír.
Az ősz hossza is eltér a többi évszakétól: a szeptemberi napéjegyenlőségtől a decemberi napfordulóig valamivel kevesebb mint 90 nap telik el.
Akkor végül mikor kezdődik az ősz?
Attól függ, milyen értelemben beszélünk róla.
Meteorológiai szempontból szeptember 1-jén.
Csillagászati szempontból az őszi napéjegyenlőséggel, amely 2026-ban szeptember 23-án következik be.
A természet számára azonban nincs egyetlen pillanat, amikor a nyár egyszer csak ősszé változik.
Az átmenet fokozatos.
A reggelek hűvösebbé válnak, egyre korábban sötétedik, gyakoribbá válik a pára és a köd, majd lassan színeződni kezdenek a levelek – miközben egy-egy napsütéses délután még hosszú ideig képes visszaidézni a nyarat.
Talán éppen ezért olyan különleges a szeptember: a meteorológusok szerint már ősz van, az időjárás mégis sokáig képes két évszak között egyensúlyozni.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor kezdődik a meteorológiai ősz?
A meteorológiai ősz minden évben szeptember 1-jén kezdődik és november 30-án ér véget. Szeptember, október és november alkotja.
Mikor kezdődik a csillagászati ősz 2026-ban?
2026-ban Magyarországon szeptember 23-án, hajnali 2:05-kor kezdődik a csillagászati ősz, az őszi napéjegyenlőség pillanatában.
Mi a különbség a meteorológiai és a csillagászati ősz között?
A meteorológiai ősz rögzített hónapokból áll, szeptembertől november végéig tart. A csillagászati ősz kezdetét az őszi napéjegyenlőség, végét pedig a téli napforduló határozza meg.
Mi az őszi napéjegyenlőség?
Az a csillagászati pillanat, amikor a Nap látszólag áthalad az égi egyenlítőn, és az északi féltekén megkezdődik a csillagászati ősz.
Egyforma hosszú a nappal és az éjszaka a napéjegyenlőségkor?
Nem egészen. A napkorong mérete és a légköri fénytörés miatt a nappal a napéjegyenlőség napján is néhány perccel hosszabb lehet az éjszakánál.
Miért lehet még meleg szeptemberben?
A talaj, a vizek és a légkör a nyár során felhalmozott hőt csak fokozatosan adják le. Emiatt a hőmérsékleti évszakok némi késéssel követik a napsugárzás éves változását.
Mikor van ősz a déli féltekén?
A déli féltekén fordítva alakulnak az évszakok: a meteorológiai ősz márciustól májusig tart, a csillagászati ősz pedig a márciusi napéjegyenlőséggel kezdődik.