Egy hideg téli reggelen könnyű feltenni a kérdést: ha ennyire fázunk, akkor hol van a globális felmelegedés? Egy forró nyári napon pedig éppen az ellenkező következtetés tűnhet kézenfekvőnek.
A probléma mindkét esetben ugyanaz: egy adott nap időjárását hasonlítjuk össze az éghajlat hosszú távú változásával.
Az időjárás és az éghajlat szorosan összefügg, de nem ugyanazt jelenti. Az egyik azt írja le, mi történik a légkörben most vagy a következő napokban, a másik pedig azt mutatja meg, milyen időjárási viszonyok jellemzőek egy adott területre hosszabb időszak alatt.
A különbség megértése nemcsak meteorológiai érdekesség. Segít helyesen értelmezni az időjárás-előrejelzéseket, az éghajlati adatokat és a klímaváltozásról szóló híreket is.
Mit nevezünk időjárásnak?
Az időjárás a légkör aktuális vagy rövid időtávon változó állapota egy adott helyen.
Amikor reggel megnézed, hogy hány fok lesz délután, várható-e eső, milyen erős lesz a szél vagy kisüt-e a nap, az időjárás érdekel.
Az időjárás jellemzéséhez többek között olyan adatokat használunk, mint:
a levegő hőmérséklete,
a csapadék,
a szél iránya és sebessége,
a páratartalom,
a légnyomás,
a felhőzet.
Ezek az értékek viszonylag gyorsan megváltozhatnak.
Reggel még lehet köd, délelőtt kisüthet a nap, délután pedig egy érkező hidegfront hatására záporok és erős szél alakulhat ki. Közben az ország különböző részein teljesen eltérő időjárás lehet: míg az egyik térségben süt a nap, néhány száz kilométerrel arrébb akár zivatarok is előfordulhatnak.
Ha kíváncsi vagy arra is, hogy meteorológiai értelemben pontosan mi a különbség a köd és a pára között, arról külön részletes útmutatót készítettünk.
Ezért tekinthetünk az időjárásra úgy, mint a légkör folyamatosan változó pillanatnyi állapotára.
Mi az éghajlat?
Az éghajlat már jóval hosszabb időtávban gondolkodik.
Nem azt próbálja megmondani, hogy jövő kedden esni fog-e, hanem azt vizsgálja, milyen időjárási viszonyok jellemzőek hosszabb távon egy adott területre.
Ehhez nemcsak egyszerű átlagokat érdemes nézni. Fontos például:
hogyan alakul az átlaghőmérséklet,
mikor és mennyi csapadék szokott hullani,
mekkora az időjárás természetes változékonysága,
milyen gyakran fordulnak elő szélsőségesen meleg vagy hideg időszakok,
hogyan változnak ezek a jellemzők évtizedek alatt.
A meteorológiában ezért gyakran 30 éves időszakokat használnak összehasonlítási alapként. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlati normáljai 30 éves adatsorokra épülnek. A legutóbbi szabványos normálidőszak az 1991–2020 közötti harminc év.
Fontos azonban, hogy a 30 év nem valamiféle éles határ, amely alatt „időjárásról”, fölötte pedig automatikusan „éghajlatról” beszélünk. Inkább egy egységes statisztikai referencia, amely segítségével különböző időszakokat és területeket lehet összehasonlítani.
Egy egyszerű példa: időjárás vagy éghajlat?
Tegyük fel, hogy szeptember közepén Budapesten 31 °C-ot mérünk.
A 31 °C az adott nap időjárásának része.
Ha viszont több évtized szeptemberi hőmérsékleti adatait megvizsgáljuk, és azt nézzük meg, hogyan változott a hónap átlaghőmérséklete vagy a 30 °C feletti napok gyakorisága, akkor már éghajlati adatokat elemzünk.
Ugyanez igaz egy rendkívül hideg januári napra is.
Egyetlen -15 °C-os reggel önmagában időjárási esemény. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen gyakran fordultak elő ilyen hideg napok, és ez a gyakoriság hogyan változott, akkor már az éghajlat változásáról beszélünk.
Egy adott nap időjárását nem lehet közvetlenül összehasonlítani egy több évtizedes éghajlati tendenciával.
A legegyszerűbb hasonlat
Az időjárás és az éghajlat kapcsolatát talán a ruhatár példájával lehet a legkönnyebben megérteni.
Az időjárás azt befolyásolja, mit veszel fel ma. Az éghajlat azt, milyen ruhákra van általában szükséged ott, ahol élsz.
Egy hideg júniusi nap miatt még nem dobod ki a nyári ruháidat, ahogy egy enyhe januári délután miatt sem mondasz le végleg a télikabátról.
Hasonlóképpen egyetlen szokatlan időjárási napból sem érdemes egy egész térség éghajlatára következtetni.
Milyen Magyarország éghajlata?
Gyakran egyszerűen azt mondjuk, hogy Magyarország éghajlata kontinentális. Ez azonban csak részben írja le a valóságot.
Hazánk a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, és időjárását, illetve éghajlatát több különböző hatás egyszerre alakítja.
A HungaroMet Magyarország éghajlatáról szóló összefoglalója szerint óceáni, kontinentális és mediterrán eredetű légtömegek egyaránt hatással vannak hazánkra.
Nyugat felől az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó, általában nedvesebb óceáni légtömegek, keletről és északkeletről a szárazföldi, kontinentális hatások, délnyugat felől pedig a mediterrán térségből érkező légtömegek is szerepet játszanak.
Ez az egyik oka annak, hogy Magyarország időjárása ennyire változékony lehet.
A csapadék és a hőmérséklet területi eloszlása sem teljesen egyforma. A domborzat, a tengerektől való távolság, valamint a különböző légtömegek gyakorisága miatt az ország egyes térségei között éghajlati különbségek is kialakulnak.
Vagyis még egy viszonylag kis ország esetében sem beszélhetünk mindenhol pontosan ugyanolyan éghajlati viszonyokról.
Hogyan készül az időjárás-előrejelzés?
Az időjárás előrejelzéséhez a meteorológusok hatalmas mennyiségű aktuális adatot használnak fel.
Meteorológiai mérőállomások, radarok, műholdak, időjárási ballonok, hajók, repülőgépek és más megfigyelőrendszerek folyamatosan szolgáltatnak információkat a légkör állapotáról.
Ezeket az adatokat numerikus időjárási modellek dolgozzák fel.
A modellek fizikai egyenletek segítségével számítják ki, hogyan változhat a légkör állapota a következő órákban és napokban.
Van azonban egy alapvető probléma: a légkör kaotikus rendszer. Az ECMWF előrejelzési rendszerekről szóló ismertetője is hangsúlyozza, hogy a légkör kiinduló állapotát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, és az apró kezdeti eltérések idővel jelentős különbségeket okozhatnak az előrejelzésben.
Emiatt minél távolabbi időpontra próbálunk pontos időjárást előre jelezni, általában annál nagyobb lesz a bizonytalanság.
Ezért sokszor nem egyetlen modellfutást vizsgálnak, hanem több, kissé eltérő kiindulási feltételekkel készült számítást. Ezekből úgynevezett ensemble, vagyis együttes előrejelzés készíthető, amely azt is megmutatja, mennyire bizonytalan egy adott időjárási helyzet.
Ha az időjárást nehéz hetekkel előre jelezni, hogyan lehet az éghajlatot évtizedekre modellezni?
Elsőre valóban furcsának tűnhet.
Ha nem tudjuk pontosan megmondani, milyen idő lesz egy adott napon néhány hét múlva, hogyan mondhatunk bármit arról, milyen lehet az éghajlat több évtized múlva?
Azért, mert a kétféle előrejelzés nem ugyanazt próbálja megjósolni.
Egy időjárási előrejelzés például arra keresi a választ, hogy:
2026. szeptember 15-én délután esni fog-e Budapesten?
Egy éghajlati modell ezzel szemben olyan kérdéseket vizsgálhat, mint:
hogyan változhat Magyarország nyári átlaghőmérséklete a következő évtizedekben?
Az elsőhöz a légkör konkrét jövőbeli állapotát kellene nagyon pontosan ismernünk.
A másodiknál viszont hosszú távú statisztikai tulajdonságokat, valószínűségeket és tendenciákat vizsgálunk.
Ez hasonló ahhoz, hogy egy pénzfeldobásnál nem tudod biztosan megmondani, a következő dobás fej vagy írás lesz, mégis jól meg tudod becsülni, milyen arány alakulhat ki nagyon sok dobás után.
Egy hideg tél cáfolhatja a globális felmelegedést?
Nem.
Egy hideg tél ugyanúgy időjárási események sorozata, mint egy rendkívül forró nyár.
Az éghajlatváltozást nem egyetlen tél, nyár vagy rekord alapján állapítjuk meg, hanem hosszú adatsorok segítségével.
Egy melegedő éghajlatban továbbra is lehetnek hideg napok, fagyok és időszakosan az átlagosnál jóval hidegebb periódusok. A hosszú távú változás azt jelenti, hogy az időjárási események mögötti statisztikai eloszlás változhat: módosulhatnak az átlagok, a szélsőségek és bizonyos események előfordulási valószínűségei.
Ezért önmagában sem egy rendkívül hideg, sem egy rekordmeleg nap nem bizonyít vagy cáfol egy hosszú távú éghajlati tendenciát.
Honnan tudjuk, milyen volt régen az éghajlat?
A modern meteorológiai mérőhálózatok előtt természetesen nem állt rendelkezésünkre annyi közvetlen adat, mint ma.
A kutatók ezért többféle forrásból próbálják rekonstruálni a korábbi éghajlati viszonyokat.
Ilyenek lehetnek többek között:
történelmi időjárási feljegyzések,
fák évgyűrűi,
jégmagok,
üledékek,
korallok,
valamint a régi műszeres mérések.
Bizonyos helyeken meglepően hosszú közvetlen mérési adatsorok is rendelkezésre állnak.
Az egyik legismertebb példa a Central England Temperature, vagyis a közép-angliai hőmérsékleti adatsor. A Met Office szerint ez a világ leghosszabb folyamatos műszeres hőmérsékleti idősora, havi adatai pedig egészen 1659-ig nyúlnak vissza.
Több mint három és fél évszázadnyi adat már egészen más perspektívát ad, mint néhány szokatlanul meleg vagy hideg év.
Miért fontos különbséget tenni?
Azért, mert különben nagyon könnyű rossz következtetésre jutni.
Egy havas nap nem cáfolja az éghajlat melegedését.
Egy rekordmeleg délután pedig önmagában még nem bizonyít egy hosszú távú tendenciát.
Mindkettő fontos adat lehet, de csak akkor nyeri el a valódi jelentőségét, amikor a hosszabb adatsor részeként vizsgáljuk.
Talán így foglalható össze a legegyszerűbben:
Az időjárás azt mondja meg, mi történik odakint. Az éghajlat azt mutatja meg, mi jellemző hosszabb távon – és hogyan változik mindez az évtizedek során.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség az időjárás és az éghajlat között?
Az időjárás egy adott hely légkörének aktuális és rövid távon változó állapota. Az éghajlat ezzel szemben egy térség hosszabb idő alatt megfigyelhető időjárási jellemzőit, azok változékonyságát és statisztikai mintázatait írja le.
Miért használnak 30 éves időszakokat az éghajlat vizsgálatánál?
A 30 éves időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek időjárási ingadozásai kevésbé torzítsák az összképet, és különböző időszakok összehasonlíthatóvá váljanak. A WMO szabványos éghajlati normáljai is 30 éves periódusokra épülnek.
Mi a jelenlegi éghajlati normálidőszak?
A legutóbbi WMO szabványos éghajlati normálidőszak az 1991–2020 közötti időszak.
Egy hideg tél azt jelenti, hogy nincs globális felmelegedés?
Nem. Egy adott tél az időjárás része, míg az éghajlatváltozás hosszú távú folyamat. Melegedő éghajlat mellett is előfordulhatnak hideg napok és hidegebb időszakok.
Miért lehet az éghajlatot évtizedekre előre modellezni, ha az időjárást nem tudjuk pontosan hetekre előre?
Mert más kérdésre keressük a választ. Az időjárás-előrejelzés egy konkrét jövőbeli légköri állapotot próbál meghatározni, míg az éghajlati modellek hosszabb távú statisztikai változásokat és valószínűségeket vizsgálnak.
Magyarország éghajlata kontinentális?
A kontinentális hatás fontos, de Magyarország éghajlata ennél összetettebb. Az ország időjárását és hosszú távú éghajlati jellemzőit egyaránt befolyásolják óceáni, kontinentális és mediterrán eredetű légtömegek.