· Szerkesztő: Napi Időjárás szerkesztősége

Ónos eső, fagyott eső, havas eső: mi a különbség?

Ónos eső után átlátszó jégpáncéllal borított faágak egy csúszós, téli út mellett.

Téli reggeleken előfordul, hogy a hőmérő fagypont körüli értéket mutat, miközben hol eső, hol apró jégszemcsék, máskor vizes hópelyhek hullanak. Egyik nap fényes jégpáncél borítja az autókat, máskor kopogó jégszemcsék érkeznek az ablakra, vagy latyakos csapadék hullik.

Bár könnyű összekeverni őket, az ónos eső, a fagyott eső és a havas eső három különböző csapadékfajta. Másként keletkeznek, és eltérő veszélyeket jelentenek a közlekedésre.

Nézzük meg, mi történik a légkörben, és hogyan ismerhetjük fel őket!

Hogyan keletkeznek a téli csapadékfajták?

A téli csapadék gyakran hókristályok formájában indul útjára a felhőkből. Az azonban, hogy végül hó, eső vagy jégszemcse érkezik a talajra, elsősorban a különböző magasságokban elhelyezkedő légrétegek hőmérsékletétől függ.

Ha a hópelyhek melegebb levegőbe kerülnek, olvadni kezdenek. Amennyiben ezután ismét fagypont alatti légrétegen haladnak keresztül, a vízcseppek újra megfagyhatnak, vagy túlhűtött állapotban érhetik el a felszínt.

Különösen érdekes helyzet alakulhat ki hőmérsékleti inverzió esetén, amikor a talaj közelében hidegebb a levegő, mint egy magasabban elhelyezkedő rétegben.

A meleg és hideg légrétegek elhelyezkedése meghatározhatja, milyen téli csapadék hullik.

Az ónos eső, a fagyott eső és a havas eső kialakulása a hideg és meleg légrétegekben.

Ónos eső: amikor az esőből jégpáncél lesz

Az ónos eső az egyik legveszélyesebb téli csapadékfajta, mert rövid idő alatt rendkívül csúszóssá teheti az utakat és járdákat.

Jellemző kialakulásakor a magasból hulló hópelyhek egy fagypont feletti légrétegben elolvadnak, majd a talajhoz közelebb ismét hideg levegőbe kerülnek.

Ha az alsó hideg réteg nem elég vastag ahhoz, hogy a vízcseppek még a levegőben megfagyjanak, túlhűtött, folyékony állapotban érhetik el a felszínt.

A hideg tárgyakkal érintkezve a cseppek gyorsan megfagynak, és sima, többnyire átlátszó jégbevonatot hoznak létre.

Ez a jégréteg megjelenhet:

  • az utakon és járdákon,

  • az autókon és szélvédőkön,

  • a fák ágain,

  • az elektromos vezetékeken.

Az ónos eső különösen alattomos, mert a vékony jégréteg gyakran alig látható. Az úttest nedvesnek tűnhet, miközben rendkívül csúszós.

Nagyobb mennyiségű ónos eső esetén a felhalmozódó jég súlya faágakat törhet le, és elektromos vezetékeket is megrongálhat.

Fontos különbséget tenni a léghőmérséklet és a felületek hőmérséklete között. Kivételes esetben kissé pozitív léghőmérséklet mellett is kialakulhat jegesedés, ha a talaj vagy más tárgyak felszíne fagypont alatti. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy minden ilyen jegesedés ónos eső következménye.

Fagyott eső: amikor jégszemcsék kopognak az ablakon

A fagyott eső abban különbözik az ónos esőtől, hogy a vízcseppek még a levegőben megfagynak.

Kialakulása hasonlóan kezdődhet: a magasban lévő hópelyhek egy melegebb légrétegben elolvadnak, majd a talaj közelében egy vastagabb, fagypont alatti rétegbe kerülnek.

Ebben a hideg levegőben elegendő idejük lehet újrafagyni, így apró, kemény jégszemcsékként érik el a felszínt.

A fagyott eső jellemzői:

  • Apró, többnyire átlátszó vagy áttetsző jégszemcsékből áll.

  • Az ablaknak vagy a tetőnek ütközve kopogó hangot adhat.

  • Kemény felületről gyakran visszapattan.

  • Általában nem képez olyan összefüggő jégbevonatot, mint az ónos eső.

A fagyott eső rendszerint kisebb jegesedési veszéllyel jár, mint az ónos eső, de ettől még nem veszélytelen. A felhalmozódó jégszemcsék csúszóssá tehetik az utakat és járdákat.

A HungaroMet meteorológiai észlelési útmutatója külön csapadékfajtaként tartja számon a fagyott esőt, és megkülönbözteti a jégdarától. A fagyott eső legtöbbször fagypont alatti hőmérsékleten, rétegfelhőzetből hullik, míg a jégdara záporszerű csapadékhoz kapcsolódik.

Érdekesség: nem minden jégszemcse jégeső!

A fagyott eső, a jégdara és a jégeső nem ugyanaz.

A fagyott eső általában a magasabban megolvadt, majd újrafagyott csapadékból keletkezik.

A jégdara jellemzően záporszerűen hulló, kemény jégszemcsékből áll.

A jégeső ezzel szemben zivatarfelhőkben keletkezik, ahol az erős feláramlások hatására a jégszemek növekedhetnek.

Vagyis a három jelenség hasonló megjelenése ellenére eltérő légköri folyamatok eredménye.

Havas eső: a hó és az eső keveréke

A havas eső hópelyhek és esőcseppek együttes hullását jelenti. Leggyakrabban fagypont körüli, illetve kevéssel fagypont feletti hőmérsékleten fordul elő.

Ilyenkor a hópelyhek egy része a lefelé vezető út során megolvad, miközben más pelyhek részben vagy egészben megőrzik szilárd állapotukat.

Ezért a felszínen egyszerre figyelhetünk meg esőcseppeket és nedves hópelyheket.

A havas eső általában nem képez azonnal olyan összefüggő jégpáncélt, mint az ónos eső. Hideg talajon azonban latyakos, havas réteg alakulhat ki.

Ha később csökken a hőmérséklet, a latyak és a nedves útfelület megfagyhat.

Ez különösen az esti és hajnali órákban jelenthet közlekedési veszélyt. A jelenség összefügghet a fekete jég kialakulásával, amikor a vékony jégréteg szinte észrevehetetlen az úttesten.

Ónos eső, fagyott eső és havas eső: a legfontosabb különbségek

Szempont

Ónos eső

Fagyott eső

Havas eső

Halmazállapot földet érve

Folyékony

Szilárd

Vegyes

Mit látunk?

Esőcseppeket

Apró jégszemcséket

Esőt és hópelyheket

Hol történik a fagyás?

Hideg felületen

A levegőben

Nem jellemző az újrafagyás

Jellemző hőmérséklet

Többnyire fagypont alatt

Többnyire fagypont alatt

Fagypont körül

Fő veszély

Jégpáncél

Csúszós, jeges felület

Latyak, későbbi lefagyás

A táblázat az általános jellemzőket mutatja. A csapadék pontos típusa nem kizárólag a talaj közelében mért hőmérséklettől függ, hanem a magasabb légrétegek viszonyaitól is.

Melyik téli csapadék a legveszélyesebb?

A három jelenség közül általában az ónos eső jelenti a legnagyobb közlekedési veszélyt.

Már viszonylag kis mennyiségű csapadék is elegendő lehet ahhoz, hogy vékony, összefüggő jégréteg alakuljon ki a hideg felületeken.

A fagyott eső elsősorban a felhalmozódó jégszemcsék miatt okozhat csúszásveszélyt, míg a havas eső a latyakos utak és az azt követő lefagyás miatt jelenthet problémát.

A jegesedés azonban nemcsak ónos esőből származhat. A kisebb cseppekből álló ónos szitálás szintén veszélyesen csúszós bevonatot képezhet.

Mit tegyünk, ha ónos eső várható?

Ónos eső idején a legfontosabb a közlekedési kockázatok csökkentése.

  • Lehetőleg halasszuk el az utazást. A jeges úton még téli gumival is jelentősen romolhat a tapadás.

  • Gyalogosan is legyünk óvatosak. A járdák, lépcsők és gyalogátkelők különösen csúszósak lehetnek.

  • Kerüljük a jeges faágakat és elektromos vezetékeket. A felhalmozódott jég súlya miatt ágak törhetnek le, vezetékek szakadhatnak le. A leszakadt vezetéket soha ne közelítsük meg.

  • Készüljünk fel esetleges áramkimaradásra. Érdemes feltölteni a telefonokat, külső akkumulátort készíteni, és elemlámpát tartani kéznél.

  • Figyeljük a hivatalos figyelmeztetéseket. Az ónos eső kialakulása és intenzitása területenként eltérhet.

Magyarországon a HungaroMet három veszélyességi szinten adhat ki figyelmeztetést az ónos esőre:

  • Sárga (első szint): gyenge ónos eső, amelynek mennyisége jellemzően meghaladja a 0,1–0,2 mm-t, de általában 1 mm alatt marad.

  • Narancs (második szint): tartós, több órán át is eltartó ónos eső, amelynek mennyisége meghaladhatja az 1 mm-t.

  • Piros (harmadik szint): tartós ónos eső, általában 5 mm-t meghaladó csapadékmennyiséggel, amely jelentős jégbevonatot hozhat létre.

A figyelmeztetések és riasztások a HungaroMet veszélyjelzési oldalán követhetők.

Az ónos eső, a fagyott eső és a havas eső közötti legfontosabb különbség az, hogy milyen állapotban érkezik a csapadék a talajra.

Az ónos eső folyékony cseppek formájában hullik, majd a hideg felületeken megfagy. A fagyott eső már a levegőben jégszemcsékké alakul, a havas eső pedig hópelyhek és esőcseppek keveréke.

Bár mindhárom jelenség előfordulhat fagypont körüli időjárásban, eltérő veszélyekkel járnak. Érdemes ezért nemcsak a hőmérsékletet, hanem a várható csapadék típusát is figyelni.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mi a különbség az ónos eső és a fagyott eső között?

Az ónos eső folyékony cseppek formájában érkezik, és a hideg felületeken megfagy. A fagyott eső ezzel szemben már a levegőben jégszemcsékké alakul.

Hány fokban esik az ónos eső?

Leggyakrabban fagypont alatti hőmérsékletnél fordul elő. A kialakulásában azonban a magasabb légrétegek hőmérséklete és a felszín állapota is fontos szerepet játszik.

Miért veszélyes az ónos eső?

Mert vékony, átlátszó és rendkívül csúszós jégréteget hozhat létre az utakon, járdákon és más felületeken.

Mi a különbség a havas eső és a hó között?

Havazáskor hópelyhek hullanak, havas eső esetén viszont hópelyhek és esőcseppek egyaránt érkeznek a talajra.

A havas eső is ráfagyhat az utakra?

Igen. A havas esőből keletkező latyak és nedvesség a hőmérséklet csökkenésével megfagyhat, és csúszós útfelületet eredményezhet.

Ugyanazon a napon előfordulhat ónos eső, fagyott eső és havas eső is?

Igen. Ha a különböző légrétegek hőmérséklete megváltozik, a csapadék típusa rövid időn belül többször is átalakulhat.

Felhasznált szakmai források

HungaroMet – Meteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató (2018) – a téli csapadékfajták meghatározása és jellemzői, a nyomtatott 18–20. oldalon. A havas eső és a fagyott eső leírása a 19. oldalon, a jégdara-záporé a 20. oldalon található.

National Weather Service – Freezing Rain and Sleet – az ónos eső és a fagyott eső kialakulása.

HungaroMet – A veszélyjelző rendszer – az ónos esőre vonatkozó három veszélyjelzési fokozat és a csapadékmennyiségi küszöbértékek.

Kapcsolódó cikkek

Több cikk ebben a témában: Évszakok