Kaposvár időjárását már a város fekvése is különlegessé teszi. A település a Kapos völgyében fekszik, miközben délről a Zselic tagolt dombvidéke emelkedik. A környéken völgyek, dombhátak és lejtők váltják egymást, ezért a szél, a hajnali lehűlés, a köd és egyes időjárási helyzetekben még a záporok kialakulása is eltérhet kis távolságokon belül.
A dombvidéki fekvés azonban nem azt jelenti, hogy a környező dombok „megfogják” a szelet vagy automatikusan több esőt okoznak. Az alapvető időjárást továbbra is a nagyobb légköri folyamatok határozzák meg, a helyi domborzat pedig finomítja ezek hatását.
Kapos-völgy és Zselic: két eltérő felszín találkozása
Kaposvár természetföldrajzi környezetét alapvetően a Kapos völgye és a tőle délre emelkedő Zselic határozza meg.
A Zselic felszíne erősen tagolt: dombhátak, lejtők és mélyebb völgyek váltják egymást. A Kapos-völgy ezzel szemben nyitottabb, alacsonyabban fekvő térség.
Kaposvár hivatalos Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája is részletesen bemutatja a város változatos domborzati és éghajlati adottságait.
Meteorológiai szempontból ez azért fontos, mert a levegő nem ugyanúgy mozog egy nyitottabb völgyben, mint egy dombháton vagy egy szűkebb mellékvölgyben.
Egy nyitott területen a szél akadálytalanabbul érvényesülhet, míg egy dombokkal vagy sűrűbb növényzettel részben védett területen gyengülhet vagy eltérülhet.
Hogyan változtathatják meg a dombok a szelet?
A somogyi dombok nem állítják meg a szelet.
A légáramlás inkább alkalmazkodik a felszínhez. A levegő egyes lejtők mentén emelkedhet, máshol lefelé áramolhat, a völgyek pedig terelhetik a légmozgást.
Ezért Kaposváron előfordulhat, hogy ugyanabban az időben egy nyitottabb dombháton élénkebb a szél, míg egy védettebb völgyben vagy sűrűbben beépített városrészben sokkal gyengébbnek érződik.
A különbséget több tényező alakítja:
az aktuális szélirány,
a szél erőssége,
a domboldal tájolása,
a növényzet,
valamint a városi beépítés.
Nincs tehát olyan egyszerű szabály, hogy Kaposvár egyik része mindig szelesebb lenne a másiknál.
A völgyek terelhetik a légáramlást
Ha a szél iránya nagyjából egybeesik egy hosszabb völgy tengelyével, a terep képes lehet részben terelni a levegőt.
Ilyenkor a légáramlás könnyebben követheti a völgy vonalát, míg egy keresztben fekvő domboldal lassíthatja vagy eltérítheti.
Ez helyi különbségeket hozhat létre a szélsebességben és a hőérzetben is.
Kaposvár esetében azonban nem magashegységi völgyrendszerről beszélünk. A somogyi dombok hatása jóval enyhébb annál, mint amit például egy magas hegyek közé zárt alpesi völgyben tapasztalnánk.
Több esőt okoznak a somogyi dombok?
A válasz inkább az, hogy a domborzat egyes helyzetekben segítheti a felhőképződést, de nem ez határozza meg Kaposvár csapadékosságát.
Amikor nedves levegő érkezik egy emelkedő felszínhez, a levegő felfelé kényszerülhet. Emelkedés közben lehűl, és ha elegendő nedvességet tartalmaz, könnyebben alakulhatnak ki felhők.
Ez az orografikus emelés alapelve.
A Zselic és a somogyi dombvidék azonban nem olyan magas, hogy önmagában állandó és jelentős csapadéktöbbletet hozzon létre Kaposváron. A térség csapadékviszonyait sokkal inkább a nagyobb léptékű légköri folyamatok és a Magyarországot elérő nedves légtömegek alakítják.
Záporoknál és zivataroknál jobban számíthat a domborzat
Nyári, labilis időben a domborzat szerepe látványosabbá válhat.
Ha a felszín erősen felmelegszik, és a levegő megfelelően nedves, a domboldalak mentén kialakuló kisebb emelőhatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a levegő könnyebben induljon felfelé.
Ha a légkör egyébként is kedvez a záporok vagy zivatarok kialakulásának, ez segítheti a gomolyfelhők fejlődését.
A Zselic azonban ettől még nem „zivatargyár”.
A zivatarok kialakulását elsősorban a légköri instabilitás, a nedvesség, a frontok, az összeáramlási zónák és a magasabb légrétegek szélviszonyai határozzák meg. A domborzat ezekhez képest inkább helyi kiegészítő tényező.
Előfordulhat, hogy az egyik városrészben esik, a másikban alig?
Záporos időben igen.
A záporok és zivatarok csapadéka természeténél fogva nagyon egyenetlen lehet. Egy kisebb záporcella akár néhány kilométeres távolságon belül is jelentős különbséget okozhat.
Így előfordulhat, hogy Kaposvár egyik részén rövid idő alatt intenzív eső hullik, miközben néhány kilométerrel arrébb csak gyenge csapadék érkezik.
Ezt azonban nem lehet automatikusan a domborzat számlájára írni. A záporcellák mozgása és fejlődése önmagában is jelentős területi eltéréseket okozhat.
Mi történik a levegővel éjszaka a dombok között?
Derült, gyenge szeles éjszakán egészen más módon válik fontossá a domborzat.
A felszín kisugárzással lehűl, vele együtt pedig a talaj közelében található levegő is egyre hidegebbé válik.
A hidegebb levegő sűrűbb, ezért a domboldalakról fokozatosan az alacsonyabban fekvő területek felé húzódhat.
Ez a hideglevegő-lefolyás.
A völgyekben és mélyebben fekvő területeken emiatt hajnalra alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mint egy kissé magasabban fekvő domboldalon.
Hőmérsékleti inverzió is kialakulhat
Nyugodt időben az is előfordulhat, hogy a völgy alján összegyűlő hideg levegő fölött enyhébb légréteg helyezkedik el.
Ezt nevezzük hőmérsékleti inverziónak.
Ilyenkor hajnalban egy magasabban fekvő terület akár enyhébb is lehet, mint egy alacsonyabban fekvő városrész.
Tavasszal és ősszel ez különösen feltűnő lehet: napközben még kellemesen meleg az idő, éjszaka viszont a völgyekben gyors lehűlés következhet.
💡 Tudtad-e? Dombvidéken nem mindig a magasabban fekvő terület a hidegebb. Derült és szélcsendes éjszakákon a hideg levegő lefolyhat a völgyekbe, ezért hajnalban lent akár alacsonyabb hőmérsékletet is mérhetünk.
A köd kialakulásában is szerepet kaphat a völgyi fekvés
Az alacsonyabban fekvő területeken összegyűlő hideg levegő a ködképződésnek is kedvezhet.
Ha az éjszakai lehűlés során a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, megindulhat a vízgőz kicsapódása.
Ilyenkor hajnalban a völgyekben köd vagy alacsony rétegfelhőzet jelenhet meg, miközben egy magasabban fekvő domboldalon tisztább lehet az ég.
Erősebb szél vagy vastagabb felhőzet mellett viszont az éjszakai lehűlés gyengébb, így a völgyi köd kialakulásának esélye is csökkenhet.
A város maga is módosítja a helyi időjárást
Kaposvár időjárását nem kizárólag a domborzat alakítja.
A sűrűbben beépített területek nappal több hőt tárolhatnak, majd este lassabban hűlhetnek le, mint a zöldebb környezet.
Az épületek a szelet is eltérítik. Egy nyitott tér és egy szűkebb utca között ugyanabban az időben is érezhető különbség lehet a légmozgásban.
Kaposváron ezért a városi mikroklíma és a domborzati hatások egyszerre érvényesülhetnek.
Miért csapadékosabb Somogy, mint Magyarország szárazabb térségei?
Somogy és Kaposvár Magyarország nyugatiasabb, nedvesebb légtömegek által gyakrabban elért térségei közé tartozik. A térség éghajlatában kontinentális, óceáni és mediterrán hatások egyaránt megjelenhetnek.
A kaposvári Fenntartható Városfejlesztési Stratégia is mérsékelten meleg, kontinentális jellegű, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított éghajlatot ír le.
Fontos különválasztani ezt a regionális éghajlati helyzetet a helyi domborzati hatástól.
Nem azért csapadékosabb a térség Magyarország szárazabb részeinél, mert a somogyi dombok egyszerűen „kipréselik” a vizet a felhőkből. A különbséget elsősorban a térség földrajzi helyzete és az ide érkező légtömegek alakítják.
Mire figyelj, ha Kaposváron vagy a Zselicben tervezel programot?
Kaposváron és a környező dombvidéken nemcsak a nappali maximumhőmérsékletet érdemes megnézni.
Tavasszal és ősszel egy kellemes délutánt követően a völgyekben hűvös hajnal alakulhat ki. Nyugodt, párás időben a reggeli köd is fontos lehet, különösen akkor, ha korán indulsz útnak.
A Zselic felé tervezett kirándulásnál érdemes figyelni:
a szél irányát és erősségét,
a záporok és zivatarok esélyét,
az órás csapadékelőrejelzést,
a hajnali minimum-hőmérsékletet,
valamint ősszel és télen a köd lehetőségét.
Egy szélvédett völgy és egy nyitottabb dombhát hőérzete ugyanazon a napon is jelentősen eltérhet.
Az aktuális kaposvári adatokat és a következő napok előrejelzését a Kaposvár időjárás oldalon találod.
Gyakran ismételt kérdések
A somogyi dombok miatt esik sokat Kaposváron?
Nem önmagukban a dombok miatt. A térség földrajzi helyzete és az ide érkező nedves légtömegek fontosabbak. A domborzat egyes helyzetekben segítheti a levegő emelkedését és a felhőképződést.
A dombok megállítják a szelet?
Nem. Eltéríthetik, lassíthatják vagy a völgyek mentén részben terelhetik a légáramlást.
Szelesebb lehet egy kaposvári dombtető?
Igen. A nyitottabb, magasabban fekvő területek gyakran jobban ki vannak téve a légmozgásnak, mint a védettebb völgyek.
Miért lehet hidegebb hajnalban egy völgyben?
Derült, gyenge szeles éjszakán a lehűlt, sűrűbb levegő a domboldalakról az alacsonyabb területekre húzódhat és ott összegyűlhet.
A Zselic növeli a zivatarok számát?
Nem lehet ilyen egyszerű összefüggést kijelenteni. A domborzat segítheti a helyi feláramlást, de a zivatarok kialakulását elsősorban a nagyobb légköri folyamatok határozzák meg.
Miért lehet ködösebb a mélyebben fekvő területeken?
A völgyekben összegyűlő hidegebb levegő könnyebben lehűlhet a harmatpontig, ezért megfelelő körülmények között könnyebben kialakulhat köd.
