Ha eddig bizonytalan voltál abban, hogy pontosan mit jelent a DNy, az ÉÉNy vagy a KDK, néhány perc múlva már könnyedén eligazodsz közöttük. A szélirányok rövidítése első pillantásra bonyolultnak tűnhet, pedig valójában egy egyszerű és logikus rendszerről van szó.
A meteorológusok, hajósok, túrázók és térképolvasók egyaránt használják ezeket a jelöléseket, mert gyorsan és egyértelműen mutatják meg az irányokat. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan épül fel a szélrózsa, mit jelentenek a két- és háromtagú rövidítések, valamint hogyan kapcsolódnak hozzájuk a fokértékek.
Ha az időjárás-jelentésben azt hallod, hogy élénk ÉNy-i szél várható, a cikk végére pontosan tudni fogod, honnan érkezik a levegő.
Mi az a szélrózsa?
A szélrózsa, más néven iránytűrózsa, egy kör alakú ábra, amely a fő égtájakat és az azok között elhelyezkedő köztes irányokat mutatja.
A rendszer négy alapiránya:
É – észak
K – kelet
D – dél
Ny – nyugat
Ez a négy égtáj önmagában még viszonylag durva felosztást ad. Ha például csak annyit mondunk, hogy keleti irány, az a pontos irányhoz képest meglehetősen tág meghatározás lehet. Ezért a négy fő égtáj közé további köztes irányokat illesztünk.
A nyolc fő és köztes irány
Ha a négy fő égtáj közé beillesztjük a köztes irányokat, összesen nyolc irányt kapunk:
É – észak
ÉK – északkelet
K – kelet
DK – délkelet
D – dél
DNy – délnyugat
Ny – nyugat
ÉNy – északnyugat
A köztes irányok két szomszédos égtáj nevéből állnak össze. Az ÉK például pontosan észak és kelet között helyezkedik el, míg a DNy dél és nyugat között található.
A magyar rövidítésekben az északi vagy déli összetevő kerül előre, ezt követi a keleti vagy nyugati irány. Ezért használjuk az ÉK, DK, DNy és ÉNy formákat.
Mit mutat a szélirány?
A szélirány mindig azt mutatja meg, honnan érkezik a levegő, nem pedig azt, hogy merre halad.
A délkeleti, vagyis DK-i szél délkelet felől érkezik, és északnyugat felé áramlik. Az északi szél észak felől fúj, és dél felé tart.
Ez eltér attól, ahogyan egy útvonal vagy haladási irány esetén használjuk az égtájakat. Ha valaki délkelet felé halad, akkor DK-i irányba tart. A DK-i szél viszont éppen délkelet felől érkezik.
Tudtad?
A szélirány és a haladási irány ugyanazzal a rövidítéssel jelölhető, de az értelmezésük eltér. A szélirány a kiindulási irányt, a haladási irány pedig a cél felé mutató irányt jelöli.
A tizenhat irányú szélrózsa
A nyolc irány tovább finomítható. Ha minden fő és köztes irány közé újabb irányt illesztünk, létrejön a tizenhat irányú szélrózsa.
Ebben a rendszerben az egyes irányok 22,5 fokonként követik egymást.
A háromtagú iránynevek azt mutatják meg, hogy az adott irány melyik fő égtájhoz helyezkedik el közelebb.
ÉÉNy – észak-északnyugat: észak és északnyugat között található.
NyDNy – nyugat-délnyugat: nyugat és délnyugat között helyezkedik el.
DDK – dél-délkelet: dél és délkelet közötti irány.
KÉK – kelet-északkelet: kelet és északkelet között található.
A 16 szélirány rövidítése és fokértéke
Rövidítés | Jelentés | Középirány |
|---|---|---|
É | Észak | 0° vagy 360° |
ÉÉK | Észak-északkelet | 22,5° |
ÉK | Északkelet | 45° |
KÉK | Kelet-északkelet | 67,5° |
K | Kelet | 90° |
KDK | Kelet-délkelet | 112,5° |
DK | Délkelet | 135° |
DDK | Dél-délkelet | 157,5° |
D | Dél | 180° |
DDNy | Dél-délnyugat | 202,5° |
DNy | Délnyugat | 225° |
NyDNy | Nyugat-délnyugat | 247,5° |
Ny | Nyugat | 270° |
NyÉNy | Nyugat-északnyugat | 292,5° |
ÉNy | Északnyugat | 315° |
ÉÉNy | Észak-északnyugat | 337,5° |
Ha a táblázatot felülről lefelé követjük, az irányok az óramutató járásával megegyezően haladnak körbe a szélrózsán.
Hogyan kapcsolódnak a szélirányok a fokokhoz?
A fokokban megadott szélirány az északi irányból indul:
észak: 0° vagy 360°
kelet: 90°
dél: 180°
nyugat: 270°
A nyolc irányú rendszerben az irányok 45 fokonként, a tizenhat irányú rendszerben pedig 22,5 fokonként követik egymást.
A fokérték pontosabb megadást tesz lehetővé, mint a betűs rövidítés. A DNy középiránya például 225°. Ha egy mérés 230°-os szelet mutat, azt a betűs rendszerben általában továbbra is délnyugati, vagyis DNy-i szélként írjuk le.
A fokérték tehát egy pontos irányt jelöl a körön, míg a betűs rövidítés egy szélesebb irányszektort foglal össze.
A fokos megadást különösen a repülésben, a hajózásban és a részletes meteorológiai mérésekben használják.
A szél iránya mellett annak erőssége is fontos: nem mindegy, hogy az előrejelzés átlagos szélsebességet vagy rövid ideig tartó erős széllökéseket jelez. A különbségről a széllökés és szélsebesség közötti különbséget bemutató cikkünkben olvashatsz.
Magyar és nemzetközi rövidítések
A magyar térképeken és időjárási szövegekben az É, K, D és Ny rövidítésekkel találkozhatunk. Nemzetközi környezetben azonban általában az angol elnevezések kezdőbetűit használják:
Magyar | Nemzetközi | Jelentés |
|---|---|---|
É | N | Észak – North |
K | E | Kelet – East |
D | S | Dél – South |
Ny | W | Nyugat – West |
ÉK | NE | Északkelet – Northeast |
DK | SE | Délkelet – Southeast |
DNy | SW | Délnyugat – Southwest |
ÉNy | NW | Északnyugat – Northwest |
Ezért egy nemzetközi időjárási térképen az ÉNy helyett jellemzően az NW, a DDK helyett pedig az SSE jelölést láthatjuk.
A szélirányok rövidítése röviden
A rendszer megértéséhez három alapvető szabályt érdemes megjegyezni:
A szélirány azt mutatja, honnan érkezik a szél.
A tizenhat irányú rendszerben az irányok 22,5 fokonként követik egymást.
A fokérték pontosabb, a betűs rövidítés pedig egyszerűbben olvasható iránymeghatározást ad.
Az ÉÉNy tehát északtól kissé nyugatra, a DDK déltől kissé keletre, a NyDNy pedig nyugattól kissé délre található.
Gyakran ismételt kérdések
Mit jelent az ÉÉNy?
Az ÉÉNy jelentése észak-északnyugat. Az északi és az északnyugati irány között található, középiránya 337,5°.
Mit jelent a DDK?
A DDK dél-délkeletet jelent. A déli és a délkeleti irány között helyezkedik el, középiránya 157,5°.
Mit jelent a NyDNy?
A NyDNy jelentése nyugat-délnyugat. A nyugati és a délnyugati irány között található, középiránya 247,5°.
Mi a különbség a szélirány és a haladási irány között?
A szélirány azt mutatja meg, honnan érkezik a levegő. A haladási irány ezzel szemben azt jelzi, hogy valaki vagy valami merre tart. A DK-i szél délkelet felől fúj, míg a DK felé tartó jármű délkeleti irányban halad.
Használnak a tizenhat iránynál részletesebb felosztást?
Igen. Létezik 32 irányú iránytűrózsa is, amelyet hagyományosan főként tengeri navigációban alkalmaztak. A hétköznapi időjárás-jelentésekben azonban általában a nyolc vagy a tizenhat irányú felosztás is elegendő.
Honnan ered az iránytűrózsa használata?
Az iránytűrózsa használata különösen a hajózásban és a térképészetben terjedt el, ahol fontos volt az irányok gyors és egyértelmű megkülönböztetése. Ennek a hagyománynak az elemei a modern navigációban és meteorológiában is tovább élnek.
Miért hasznos ismerni a szélirányokat?
A szélirány segíthet az időjárási helyzet értelmezésében. Magyarországon például az északnyugatira forduló szél gyakran hidegfront mögött erősödik meg, míg a déli áramlás sok esetben melegebb levegőt szállít térségünkbe. Magyarország jellemző szélviszonyairól a HungaroMet részletes összefoglalójában olvashatsz.
A tényleges időjárást azonban nem kizárólag a szélirány határozza meg. Túrázóknak, hajósoknak, horgászoknak és szabadtéri programot tervezőknek ennek ellenére kifejezetten hasznos információ.