Augusztus végén még bőven lehet 30 °C feletti meleg, sőt egy-egy hőhullám idején szinte júliusi forróság uralkodhat. Reggel kilépve azonban már egészen más érzés fogadhat: hűvösebb a levegő, harmatos a fű, és egyre gyakrabban esik jól egy vékony pulóver.
Ez nem véletlen. A nyár végére már látványosan rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, és a Nap is egyre alacsonyabb pályán jár az égen. A felszínnek így több ideje van arra, hogy az éjszaka során hőt veszítsen.
Ezért fordulhat elő, hogy augusztus végén még nyárias a délután, miközben a hajnal már az ősz közeledtét idézi.
Augusztusban meglepően gyorsan rövidülnek a nappalok
A változás nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk.
Budapesten 2026. augusztus 1-jén még 14 óra 56 perc 34 másodpercig van a Nap a horizont felett, augusztus 31-én viszont már csak 13 óra 25 perc 23 másodpercig. Egyetlen hónap alatt tehát több mint másfél órával rövidül a nappal.
Augusztus végén ráadásul már naponta több mint három perccel csökken a világos időszak hossza.
Meteorológiai szempontból ennek is van jelentősége. A Nap reggel később kel, este pedig korábban nyugszik, így egyre hosszabb az az időszak, amikor a felszín közvetlen napsugárzás nélkül hűlhet.
És ez még csak az egyik tényező.
Nemcsak hosszabb az éjszaka, a Nap is alacsonyabban jár
A nyári napforduló után az északi féltekén fokozatosan rövidülnek a nappalok. Ezzel együtt a Nap délben elért legnagyobb magassága is csökken.
Budapesten 2026. augusztus 1-jén a Nap deleléskor körülbelül 60,5 fokos magasságban áll, augusztus 31-én pedig már csak körülbelül 51,1 fokon.
Minél alacsonyabban jár a Nap, annál laposabb szögben érkezik a napsugárzás a felszínre. A napsugárzás energiája így nagyobb területen oszlik el, ezért csökken a felszínt melegítő hatása.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy augusztus végén már ne lehetne kánikula. A talaj, a nagyobb vízfelületek és a légkör még jelentős hőt tárolhatnak, ráadásul megfelelő légköri helyzetben továbbra is érkezhet nagyon meleg levegő Magyarország fölé.
Az évszakos változás azonban már egyértelműen megkezdődött.
Mi történik a talajjal naplemente után?
Nappal a Nap felmelegíti a földfelszínt. Naplemente után megszűnik ez az energiaforrás, a felszín azonban továbbra is hőt sugároz ki.
Ezt a folyamatot nevezzük kisugárzásos lehűlésnek.
A felszín az éjszaka folyamán hőt veszít, és közben lehűti a vele közvetlenül érintkező levegőt is. Minél hosszabb az éjszaka, annál több idő áll rendelkezésre ehhez a folyamathoz.
Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy augusztus vége felé hasonló időjárási helyzetben már alacsonyabb hajnali hőmérséklet alakulhat ki, mint néhány héttel korábban.
Miért különösen hűvösek a derült, szélcsendes hajnalok?
A legerősebb nyár végi lehűlés gyakran nem borult és szeles, hanem éppen derült, nyugodt éjszakák után következik be.
Ennek két fő oka van.
Derült ég mellett hatékonyabb lehet a kisugárzás. A felhők elnyelik a felszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy részét, majd lefelé is sugároznak energiát. Emiatt egy borult éjszaka gyakran jóval enyhébb marad, mint egy hasonló légtömegben kialakuló derült éjszaka.
Szélcsendben gyengébb a levegő keveredése. Ha fúj a szél, a talaj közelében lehűlt levegő folyamatosan keveredik a magasabban található, gyakran enyhébb légrétegekkel. Gyenge légmozgás mellett viszont a hideg levegő könnyebben megmaradhat a felszín közelében.
Ezért fordulhat elő, hogy egy tiszta, szélcsendes augusztus végi hajnal sokkal hűvösebbnek bizonyul, mint egy felhős, szeles éjszaka után következő reggel.
Hőmérsékleti inverzió is kialakulhat
A troposzférában általában felfelé haladva csökken a hőmérséklet. Derült és szélcsendes éjszakákon azonban közvetlenül a felszín közelében ennek az ellenkezője is kialakulhat.
A talaj gyorsan lehűl, vele együtt pedig a közvetlenül fölötte lévő levegő is. Néhány tíz vagy száz méterrel magasabban közben enyhébb maradhat a levegő.
Ezt nevezzük éjszakai vagy kisugárzási hőmérsékleti inverziónak.
Napfelkelte után, ahogy a felszín ismét melegedni kezd, ez a rétegződés rendszerint fokozatosan felbomlik.
Ez is megmagyarázza, miért lehet kifejezetten friss vagy akár csípős egy hajnal, miközben néhány órával később már kellemesen meleg az idő.
A szárazabb levegő is segítheti az erőteljes lehűlést
A levegő nedvességtartalma szintén befolyásolja az éjszakai hőmérséklet alakulását.
A vízgőz üvegházhatású gáz, amely elnyeli a felszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy részét, és energiát sugároz vissza a felszín irányába is.
Szárazabb légtömegben ezért kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki az erőteljes éjszakai kisugárzásos lehűléshez.
Ezért lehet különösen friss a hajnal például egy olyan hidegfront után, amely mögött szárazabb levegő érkezik, kitisztul az ég, és éjszakára a szél is legyengül.
Másnap azonban a napsütés hatására ismét gyorsan emelkedhet a hőmérséklet.
Miért lehet egy völgyben sokkal hidegebb, mint néhány kilométerrel arrébb?
Az éjszakai minimum-hőmérsékletet a domborzat is erősen befolyásolja.
A lehűlt levegő sűrűbb, ezért nyugodt időben a lejtők mentén lefelé mozoghat, majd a völgyekben és más mélyebben fekvő területeken összegyűlhet.
Ezt hideglevegő-felhalmozódásnak nevezzük.
Különösen jellemző lehet:
völgyekben,
medencékben,
fagyzugos területeken,
mélyebben fekvő mezőgazdasági térségekben.
Emiatt két egymáshoz közeli település, vagy akár egy domboldal és az alatta fekvő völgy között is több fokos különbség alakulhat ki hajnalra.
Ezért fordulhat elő az is, hogy az országosan jellemző minimum-hőmérsékletnél a hidegre hajlamos helyeken lényegesen alacsonyabb értékeket mérnek.
Miért maradnak enyhébbek a nagyvárosi hajnalok?
A nagyvárosokban gyakran éppen az ellenkező jelenség figyelhető meg.
Budapest és más nagyobb városok sűrűn beépített részei éjszaka rendszerint lassabban hűlnek le, mint a környező vidéki területek.
Ennek egyik fő oka a városi hősziget.
Az aszfalt, a beton, az épületek és más mesterséges felszínek nappal jelentős mennyiségű energiát nyelnek el, amelynek egy részét éjszaka fokozatosan visszaadják a környezetnek. A sűrű beépítés emellett a légmozgást és a kisugárzás feltételeit is módosítja.
Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a hajnalon egy nagyváros belső részén több fokkal melegebb van, mint a környező külterületeken.
A jelenségről részletesebben is írtunk a Miért lehet több fok különbség Budapest kerületei között? című cikkünkben, amelyben bemutatjuk, hogyan befolyásolja a beépítettség, a zöldfelületek és a domborzat a városi mikroklímát.
A nagyobb tavak mellett is enyhébb lehet az éjszaka
A víz hőmérséklete lassabban változik, mint a szárazföldé.
Nyár végére a Balaton és más nagyobb tavaink jelentős mennyiségű hőt tárolhatnak. Este és éjszaka a víz fokozatosan adja le ezt az energiát, ezért közvetlenül a vízpart közelében mérsékeltebb lehet az éjszakai lehűlés.
Ez az oka annak, hogy egy országos minimum-hőmérsékleti térképen egyszerre találkozhatunk:
kifejezetten hűvös völgyekkel,
enyhébb nagyvárosi területekkel,
és viszonylag enyhe vízparti körzetekkel.
Vagyis az, hogy egy adott hajnal mennyire lesz hűvös, nemcsak a nagy térség időjárásától, hanem egészen helyi adottságoktól is függ.
Miért jelenik meg egyre gyakrabban harmat reggelente?
A nyár végének másik jellegzetes reggeli kísérője a harmat.
Ahogy az éjszaka folyamán lehűl a felszín és a közvetlenül fölötte lévő levegő, a hőmérséklet elérheti az úgynevezett harmatpontot.
Ez az a hőmérséklet, amelynél a levegő az adott vízgőztartalom mellett telítetté válik. Ha a felszín tovább hűl, a vízgőz egy része apró vízcseppek formájában kicsapódhat.
Ezért lehet nedves hajnalra:
a fű,
a növényzet,
az autók teteje,
a kerti bútor,
vagy akár egy hidegebb fémfelület.
Ha nemcsak közvetlenül a felszín közelében, hanem vastagabb légrétegben is telítetté válik a levegő, köd is kialakulhat.
A hosszabb nyár végi éjszakák egyre több időt biztosítanak arra, hogy megfelelő körülmények között a hőmérséklet elérje a harmatpontot.
Fontos azonban, hogy nagyon száraz levegőben erős lehűlés mellett sem feltétlenül képződik jelentős harmat vagy köd.
Lehet még kánikula hűvös hajnalok mellett?
Igen. Sőt, ez az augusztus végi időjárás egyik legérdekesebb sajátossága.
A hűvös hajnal egyáltalán nem jelenti automatikusan a nyári meleg végét.
Száraz, napos időben a reggeli 12–15 °C-ról néhány óra alatt akár 30 °C közelébe vagy afölé is emelkedhet a hőmérséklet.
Ilyenkor nagy a napi hőingás: a minimum és a maximum között akár 15–20 fokos különbség is kialakulhat.
A hosszabb éjszaka segíti a lehűlést, nappal azonban augusztus végén még mindig erős lehet a napsugárzás, különösen derült időben.
Ezért fordulhatnak elő a nyár végén azok a sokak számára kellemes napok, amikor friss a hajnal, kellemes a reggel, délután pedig ismét igazi nyári meleg van.
Ennek éppen az ellenkezője történik az úgynevezett trópusi éjszakákon, amikor a napi minimum-hőmérséklet sem süllyed 20 °C alá. Tartós hőségben ez különösen a sűrűn beépített városi területeken fordulhat elő gyakran.
Nem azért lesz hűvösebb, mert távolodunk a Naptól
Gyakori tévhit, hogy a nyár végén azért kezd csökkenni a hőmérséklet, mert a Föld egyre távolabb kerül a Naptól.
Az évszakok kialakulásának azonban nem ez a fő oka.
A Föld forgástengelye körülbelül 23,4 fokkal meg van dőlve a keringési síkhoz képest. Ennek következtében az év különböző időszakaiban változik a Nap égbolton bejárt pályája, a napsugarak beesési szöge és a nappalok hossza.
Amikor az északi félteke a Nap felé dől, hosszabbak a nappalok és magasabban jár a Nap. A nyári napforduló után viszont ez a helyzet fokozatosan változik: rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák és alacsonyabbra kerül a Nap.
Sőt, a Föld az északi félteke nyarán, július elején jár a Naptól legtávolabbi pályapontja közelében. Az augusztus végi hűvösebb hajnalokat tehát nem a Nap–Föld távolság növekedése, hanem elsősorban a Föld tengelyferdeségéből következő évszakos változások magyarázzák.
Akkor augusztus végén már elkezdődik az ősz?
A meteorológiai ősz szeptember 1-jén kezdődik, a csillagászati ősz pedig az őszi napéjegyenlőség idején.
A természet azonban természetesen nem egyik napról a másikra vált évszakot.
Az augusztus végi hűvösebb hajnalokat inkább az évszakváltás egyik első jól érzékelhető jelének tekinthetjük.
A délutáni hőmérséklet még lehet kifejezetten nyárias, miközben az éjszakák egyre hosszabbá válnak, és egyre több idő jut az éjszakai lehűlésre.
Ez a kettősség teszi olyan jellegzetessé augusztus második felét és szeptember elejét.
Mi határozza meg, mennyire lesz hűvös egy augusztus végi hajnal?
Nincs egyetlen tényező, amely önmagában meghatározná az éjszakai minimum-hőmérsékletet.
Az erőteljes lehűlésnek általában az kedvez, ha:
derült az ég,
gyenge vagy teljesen leáll a szél,
szárazabb a levegő,
hosszú az éjszaka,
a terület völgyben vagy más hidegre hajlamos helyen fekszik,
és közben nem érkezik melegebb levegő a térség fölé.
A lehűlést ezzel szemben mérsékelheti:
a felhőzet,
az erősebb légmozgás,
a városi környezet,
egy nagyobb vízfelület közelsége,
vagy bizonyos esetekben a magasabb fekvés, ha az adott terület a völgyekben összegyűlő hideg levegő fölött helyezkedik el.
Éppen ezért egy országon belül ugyanazon a hajnalon is meglepően nagy hőmérsékleti különbségek alakulhatnak ki.
Ezért érezzük már augusztus végén az ősz közeledtét
Az augusztus végi hűvösebb hajnalok teljesen természetes részei az éves időjárási ciklusnak.
A nyári napforduló óta folyamatosan rövidülnek a nappalok. Budapesten például augusztus folyamán több mint másfél órával csökken a nappal hossza, miközben a Nap delelési magassága is csaknem tíz fokkal alacsonyabbá válik.
Az egyre hosszabb éjszakák alatt a felszínnek több ideje van hőt veszíteni. Ha ehhez derült ég, gyenge szél és szárazabb levegő társul, a lehűlés különösen erőteljes lehet.
A domborzat, a beépítettség és a közeli vízfelületek miatt azonban ugyanazon az éjszakán egészen eltérő minimumok alakulhatnak ki az ország különböző pontjain.
Ezért fordulhat elő, hogy miközben délután még valódi nyár van, hajnalban már egészen más arcát mutatja az időjárás.
És ahogy közeledünk szeptemberhez, ez a különbség egyre feltűnőbbé válik.
Gyakori kérdések
Normális, ha augusztus végén már 10 °C közelébe hűl a levegő?
Igen. Derült, szélcsendes időben, különösen völgyekben és más hidegre hajlamos területeken nyár végén is előfordulhatnak meglepően alacsony minimum-hőmérsékletek.
Miért lehet közben délután még 30 °C?
Mert augusztus végén a napsugárzás még mindig elég erős lehet a gyors nappali felmelegedéshez. Száraz, napos időben ezért nagy napi hőingás alakulhat ki.
Mikor a legalacsonyabb általában a napi hőmérséklet?
Leggyakrabban napkelte környékén vagy röviddel utána. A felszín egész éjszaka hőt veszít, és napkelte után is kell némi idő ahhoz, hogy a beérkező napsugárzás hatása felülmúlja a még zajló hőveszteséget.
Miért enyhébbek a felhős éjszakák?
A felhők elnyelik a felszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy részét, és energiát sugároznak vissza a felszín irányába is. Emiatt általában kevésbé tud lehűlni a talaj és a felszín közelében lévő levegő.
Miért hidegebb egy völgyben, mint egy domboldalon?
Szélcsendes időben a lehűlt, sűrűbb levegő a lejtők mentén lefelé mozoghat, majd a mélyebben fekvő területeken összegyűlhet. Így akár több fokos különbség is kialakulhat kis távolságon belül.
A hűvös hajnal azt jelenti, hogy véget ért a nyár?
Nem. Augusztus végén, sőt szeptemberben is kialakulhat 30 °C feletti meleg. A hűvösebb hajnal inkább annak a jele, hogy az éjszakák már hosszabbak, és megkezdődött a nyárból az őszbe vezető fokozatos átmenet.