Reggel kilépsz a házból, borongós, párás idő fogad. Alig észrevehetően szemerkél valami, az aszfalt pedig sötéten csillog, mintha csak nedves lenne. Aztán az első lépésnél vagy autóval fékezve kiderül, hogy nem egyszerű víz borítja a felületet, hanem vékony jégréteg.
Az ónos szitálás az egyik legnehezebben észrevehető téli csapadékfajta. Apró vízcseppekből áll, amelyek a hideg felületekkel érintkezve megfagynak, és rendkívül csúszós jégbevonatot hozhatnak létre. Mindez úgy is megtörténhet, hogy közben nem havazik, nincs látványos esőzés, és az úttest sem tűnik különösebben veszélyesnek.
De hogyan maradhat folyékony a víz fagypont alatt? Miben különbözik az ónos szitálás az ónos esőtől, és miért olyan nehéz előre jelezni?
Mi az az ónos szitálás?
Az ónos szitálás olyan folyékony csapadék, amelynek apró vízcseppjei fagypont alatti felületekkel érintkezve megfagynak, és jégbevonatot képeznek.
A HungaroMet MET-ÉSZ észlelési útmutatója szerint a jelenség során a hideg tárgyakra hulló vízcseppek az ütközéskor azonnal megfagyhatnak. Az útmutató azt is kiemeli, hogy az ónos szitálás alacsony rétegfelhőzetből, vagyis stratusból is előfordulhat.
A szitálás cseppjeinek átmérője 0,5 milliméternél kisebb. Ezek jóval apróbbak a közönséges esőcseppeknél, ezért lassabban hullanak, és a gyenge szél is könnyen eltérítheti őket.
A szitálás, az eső és a zápor közötti különbségekről külön cikkünkben is olvashatsz: Szitálás, eső és zápor: mi a különbség?
Az ónos szitálás különösen veszélyes tulajdonsága, hogy a lehulló csapadék mennyisége csekélynek tűnhet, mégis elegendő lehet egy vékony, összefüggő és rendkívül csúszós jégréteg kialakulásához.
Hogyan maradhat folyékony a víz 0 °C alatt?
A vízről általában azt tanuljuk, hogy 0 °C-on megfagy. A légkörben azonban a folyamat ennél összetettebb.
Az apró vízcseppek megfelelő körülmények között fagypont alatt is folyékony állapotban maradhatnak. Ezt nevezzük túlhűlésnek.
A felhőkben ugyanis a jégkristályok kialakulása nem kizárólag a hőmérséklettől függ. Számít például az is, hogy rendelkezésre állnak-e olyan részecskék, amelyek elősegítik a jégképződést.
Ha a vízcseppek nem fagynak meg a felhőben, túlhűlt állapotban is elérhetik a felszínt. Amikor megfelelően hideg úttesttel, járdával, faággal vagy más tárggyal érintkeznek, gyorsan jéggé alakulhatnak.
Ezért fordulhat elő, hogy a levegőben még folyékony csapadék hullik, a talajon viszont már jég képződik.
Hogyan keletkezik az ónos szitálás?
Az ónos szitálás kialakulásához gyakran alacsony rétegfelhőzet, magas páratartalom és fagypont körüli vagy az alatti hőmérséklet szükséges.
A folyamat eltérhet a közismert ónos eső kialakulásától.
Ónos eső: amikor a hó megolvad a magasban
Az ónos eső egyik jellegzetes kialakulási módja, hogy a magasban hó keletkezik, amely lefelé haladva egy fagypont feletti légrétegbe jut.
Ebben a melegebb rétegben a hópelyhek megolvadnak, és esőcseppekké alakulnak.
A felszín közelében azonban ismét fagypont alatti levegő helyezkedhet el. Az esőcseppek ezen áthaladva túlhűlnek, de nem feltétlenül fagynak meg a levegőben.
Amikor elérik a hideg talajt vagy más fagyos felületet, jégbevonatot hozhatnak létre.
Az amerikai National Weather Service (NWS) téli csapadéktípusokat bemutató oktatóanyaga is ismerteti ezt a légköri hőmérsékleti rétegződéshez kapcsolódó folyamatot.
Ónos szitálás: sokszor nincs szükség olvadási szakaszra
Az ónos szitálás esetében a vízcseppek gyakran már eleve folyékony állapotban keletkeznek az alacsony felhőzetben.
A felhőt alkotó mikroszkopikus vízcseppek ütköznek és összeolvadnak, így fokozatosan nagyobb cseppek jöhetnek létre. Amikor már elegendően nagyok ahhoz, hogy kihulljanak a felhőből, szitálás kezdődhet.
Ha a cseppek túlhűlt állapotban maradnak, és hideg felszínre érkeznek, ónos szitálás alakulhat ki.
Ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy a csapadék előbb hóként keletkezzen, majd a magasban megolvadjon.
A folyamatot elősegítheti, ha a felhőben kevés jégkristály képződik. Ilyenkor a folyékony vízcseppek növekedése kerülhet előtérbe.
A felhő hőmérséklete, vastagsága és mikrofizikai tulajdonságai együttesen befolyásolják, hogy végül szitálás, ónos szitálás vagy más csapadékfajta alakul ki.

Miért kapcsolódik az ónos szitálás gyakran a ködhöz?
Magyarországon késő ősszel és télen gyakran alakul ki tartósan párás, ködös, borult idő.
A Kárpát-medencében ilyenkor előfordulhat, hogy a felszín közelében hideg, nedves levegő reked meg, fölötte pedig enyhébb légréteg helyezkedik el. Ezt a helyzetet hőmérsékleti inverzió is fenntarthatja.
Az inverzió működéséről részletesebben a Téli inverzió: miért ül le a köd és a szmog a városra? című cikkünkben olvashatsz.
A tartós köd idővel megemelkedhet, és alacsony rétegfelhőzetté alakulhat. Ha a felhőben a vízcseppek megfelelő méretűre növekednek, szitálás kezdődhet.
A HungaroMet Röviden a ködről című szakmai ismertetője szerint a kellően vastag köd- vagy rétegfelhőtakaróból apró cseppek hullhatnak ki. Ha a talaj fagyos, a cseppek a felszínen megfagyhatnak, és ónos szitálás alakulhat ki.
Fontos azonban, hogy nem minden ködös vagy rétegfelhős időjárási helyzet jár ónos szitálással. Ehhez további feltételeknek is teljesülniük kell.
Miért olyan nehéz észrevenni az ónos szitálást?
Az ónos szitálás egyik legnagyobb veszélye, hogy a kialakuló jégbevonat sokszor nem látható egyértelműen.
Ennek több oka van:
Aprók a vízcseppek. A szitálás gyakran alig érzékelhető, nem kopog hangosan az ablakon, és nem kelt olyan feltűnést, mint egy kiadós eső.
A jégréteg átlátszó lehet. Az aszfalt sötét színe a vékony jég alatt is látszik, ezért az úttest egyszerűen nedvesnek tűnhet.
A jegesedés helyenként eltérő lehet. Ugyanazon az úton előfordulhat, hogy az egyik szakasz még csak vizes, néhány száz méterrel arrébb viszont már jeges.
A levegő hőmérséklete félrevezető lehet. A felszín hőmérséklete eltérhet attól, amit a hőmérő vagy az autó műszerfala mutat.
Különösen veszélyesek lehetnek a hidak, felüljárók, árnyékos kanyarok és azok az útszakaszok, amelyek gyorsabban lehűlnek.
Lehet jeges az út, ha a hőmérő +2 °C-ot mutat?
Igen.
A meteorológiai léghőmérsékletet általában a talajfelszín felett körülbelül kétméteres magasságban mérik, miközben az útburkolat hőmérséklete ettől jelentősen eltérhet.
Egy derült éjszaka után vagy tartósan hideg időben előfordulhat, hogy a levegő már fagypont fölé melegszik, a burkolat viszont továbbra is fagyos marad.
A HungaroMet Röviden a ködről című cikke kifejezetten kitér arra, hogy ónos szitálás akkor is előfordulhat, ha a talaj fagyos, de a levegő hőmérséklete pozitív.
A fordított helyzet is előfordulhat: a levegő fagypont alatti, miközben a talaj még nem hűlt le eléggé a jegesedéshez. Az amerikai NWS téli csapadékokról szóló ismertetője arra is felhívja a figyelmet, hogy ilyen körülmények között a jég először a hidegebb, magasabban elhelyezkedő felületeken, például vezetékeken, fákon és autókon rakódhat le.
A két helyzet jól mutatja, hogy a levegő és a különböző felületek hőmérséklete nem feltétlenül azonos. Ezért önmagában a pozitív léghőmérséklet nem garantálja, hogy az utak jégmentesek.
A hasonlóan nehezen észrevehető jégbevonatról a Fekete jég: hogyan alakul ki, és miért nehéz észrevenni? című cikkünkben is olvashatsz.
Tudtad-e? Az ónos szitálást az időjárási radar sem mindig mutatja jól
Az ónos szitálás nemcsak a közlekedőknek, hanem a meteorológusoknak is komoly kihívást jelenthet.
Az apró cseppek gyenge radarvisszaverődést okozhatnak, ráadásul a csapadékot adó felhő gyakran alacsonyan helyezkedik el. Emiatt előfordulhat, hogy a radar a szitálásnak csak kis területét érzékeli.
Az amerikai National Weather Service egy 2013. december 29-i chicagói ónos szitálásos helyzet elemzésében bemutatta, hogy a radar a szitálásnak csak egy kisebb területét jelezte, miközben a térségben már veszélyesen csúszós utakról érkeztek jelentések.
Ez jól mutatja, miért fontos a meteorológiai előrejelzések mellett a felszíni megfigyelések és a közúti információk figyelembevétele is.
A radarképen látható csapadék hiánya tehát önmagában nem bizonyítja, hogy az utak biztosan szárazak vagy jégmentesek.
Mikor fordulhat elő ónos szitálás Magyarországon?
Hazánkban az ónos szitálás elsősorban a hideg évszakban jelenthet veszélyt.
Leginkább késő ősszel, télen és kora tavasszal fordulhat elő, amikor a felszín közelében fagypont körüli vagy az alatti hőmérséklet alakul ki.
Egy jellemző időjárási helyzetben a következő folyamatok játszódhatnak le:
A felszín közelében hideg, nedves levegő halmozódik fel, és köd vagy alacsony rétegfelhőzet képződik.
A felhőben található apró vízcseppek növekedni kezdenek, majd szitálás alakul ki.
A lehulló cseppek túlhűlt állapotban maradhatnak, vagy fagypont alatti felületre érkezhetnek.
A vízcseppek a hideg úttesten, járdán és más tárgyakon megfagynak, így jégbevonat keletkezik.
A helyzet különösen megtévesztő lehet, ha a hideg időszakot enyhülés követi, de a felszín még nem melegedett fel kellőképpen.
Ilyenkor a levegő már kevésbé tűnhet hidegnek, miközben egyes felületeken továbbra is fennállhat a jegesedés veszélye.
Mit tehetsz ónos szitálás idején?
Az ónos szitálás esetén a legfontosabb a megelőzés, hiszen a már kialakult vékony jégréteget sokszor késő észrevenni.
Ha gyalog közlekedsz
Válassz jó tapadású, bordázott talpú lábbelit.
Haladj lassan, kisebb lépésekkel.
Lehetőleg ne tartsd a kezed a zsebedben, hogy könnyebben megőrizhesd az egyensúlyodat.
Lépcsőkön, rámpákon és lejtős járdaszakaszokon fokozottan figyelj.
Ha a járda nedvesnek látszik, de a hőmérséklet fagypont körül van, számolj a jegesedés lehetőségével.
Ha autóval indulsz útnak
Figyeld az aktuális meteorológiai figyelmeztetéseket és az útviszonyokról szóló tájékoztatásokat.
Ha ónos csapadék várható, és megoldható, halaszd el az utazást.
Jelentősen csökkentsd a sebességet, és tarts a megszokottnál jóval nagyobb követési távolságot.
Kerüld a hirtelen kormányzást, fékezést és gyorsítást.
Hidakon, felüljárókon és árnyékos útszakaszokon legyél különösen óvatos.
Fontos tudni, hogy a téli gumiabroncs sem biztosít megfelelő tapadást minden jeges útfelületen.
Otthon és a ház körül
A bejáratok, lépcsők és járdák csúszásmentesítéséről érdemes időben gondoskodni.
A síkosságmentesítéshez megfelelő szemcsés szóróanyag vagy az adott felületen és helyi szabályok szerint használható jégmentesítő anyag alkalmazható.
A csúszásveszélyre különösen akkor figyelj, ha reggelre vagy estére fagypont közeli hőmérsékletet jeleznek, és a környezet nedves.
Az aktuális veszélyjelzéseket a HungaroMet hivatalos oldalán ellenőrizheted.
Mi a különbség az ónos szitálás és az ónos eső között?
Bár a két jelenség hasonló veszélyt jelent, meteorológiai szempontból nem teljesen azonosak.
Tulajdonság | Ónos szitálás | Ónos eső |
|---|---|---|
Cseppméret | 0,5 mm alatti | Jellemzően nagyobb cseppek |
Jellemző felhőzet | Alacsony rétegfelhő, stratus | Többféle, gyakran kiterjedt csapadékfelhőzet |
Kialakulás | Gyakran közvetlenül folyékony cseppekből | Gyakran magasban megolvadó hó révén |
Felszíni hatás | Vékony, csúszós jégréteg | Akár jelentős jégbevonat |
Észlelhetőség | Gyakran nehezen észrevehető | Többnyire jobban érzékelhető csapadék |
A legfontosabb közös tulajdonság, hogy mindkét csapadékfajta jégbevonatot képezhet a hideg felületeken.
A különbség tehát nem egyszerűen az, hogy az egyik kevésbé, a másik jobban veszélyes. A csapadékcseppek mérete és a keletkezési folyamat is eltérhet.
Miért kell komolyan venni az ónos szitálást?
Az ónos szitálás nem feltétlenül jár látványos időjárási eseménnyel. Miközben csak enyhe szemerkélést tapasztalsz, az utakon és járdákon már vékony, átlátszó jégréteg alakulhat ki.
Hideg, párás időben ezért ne csak a levegő hőmérsékletét vagy a csapadék erősségét figyeld. A felszín fagypont alatti hőmérséklete és a szinte észrevehetetlen szitálás együtt is komoly csúszásveszélyt okozhat.
Gyakran ismételt kérdések az ónos szitálásról
Mi az ónos szitálás?
Az ónos szitálás apró vízcseppekből álló csapadék, amely hideg felületekkel érintkezve megfagyhat, és vékony, csúszós jégbevonatot képezhet. A szitálás cseppjeinek átmérője 0,5 milliméternél kisebb.
Mi a különbség az ónos szitálás és az ónos eső között?
A legfontosabb különbség a cseppméret és gyakran a keletkezés módja. Az ónos szitálás apró cseppekből áll, és sokszor alacsony rétegfelhőzetben keletkezik. Az ónos eső nagyobb cseppjei gyakran a magasban megolvadó hó révén alakulnak ki.
Lehet ónos szitálás fagypont feletti hőmérsékleten?
Igen, bizonyos körülmények között. Előfordulhat, hogy a levegő hőmérséklete már fagypont feletti, miközben a talaj vagy az útburkolat még fagypont alatt van. A hideg felületre érkező vízcseppek ilyenkor megfagyhatnak.
Miért nem látszik mindig a jég az úton?
Az ónos szitálásból kialakuló jégréteg gyakran vékony és átlátszó. Az aszfalt sötét színe átüt rajta, ezért a felület egyszerűen nedvesnek tűnhet.
Megjelenik az ónos szitálás az időjárási radaron?
Nem mindig látható jól. Az apró vízcseppek gyenge radarvisszhangot adhatnak, az alacsonyan elhelyezkedő csapadékréteg érzékelése pedig további nehézségeket okozhat. Emiatt a radarkép önmagában nem mindig elegendő a jelenség felismeréséhez.
Hol ellenőrizhetem az ónos szitálásra és más veszélyes időjárási jelenségekre vonatkozó figyelmeztetéseket?
A HungaroMet hivatalos veszélyjelző oldalán találod az aktuális meteorológiai figyelmeztetéseket és riasztásokat. Indulás előtt emellett érdemes a közútkezelő tájékoztatásait is ellenőrizni.
Felhasznált szakmai források
HungaroMet – Meteorológiai ismeretek és MET-ÉSZ észlelési útmutató (2018, PDF) – csapadékfajták, cseppméret és az ónos szitálás meghatározása.
HungaroMet – Röviden a ködről – köd, rétegfelhőzet, ónos szitálás és pozitív léghőmérséklet melletti jegesedés.
National Weather Service – téli időjárási oktatóanyag – a téli csapadékok kialakulása és a légköri hőmérsékleti rétegződés.
NWS Louisville – téli csapadékfajták – a téli csapadékok és a felszíni jegesedés körülményei.
National Weather Service Chicago – Freezing Drizzle, 2013. december 29. – az ónos szitálás meteorológiai elemzése és radaros észlelésének korlátai.