Ha valaha autóztál a hegyekben vagy repülőn utaztál, biztosan tapasztaltad már, hogy a füled bedugul, esetleg egy lezárt chipses zacskó látványosan felfúvódik. Mindez a légnyomás változásával függ össze.
A légnyomás a magasság növekedésével csökken, mert egyre kevesebb levegő található fölöttünk. Ez az egyszerű fizikai jelenség nemcsak a hegyekben és a repülőgépeken fontos, hanem az időjárás-előrejelzésben is.
De miért mutat egy hegytetőn elhelyezett barométer jóval kisebb értéket, mint egy tengerszint közelében működő műszer? És miért kell a meteorológusoknak átszámítaniuk a mért légnyomást?
Nézzük meg, hogyan változik a légnyomás a magassággal, és mit jelentenek a különböző nyomásértékek az időjárási jelentésekben.
Mi az a légnyomás, és hogyan keletkezik?
A légnyomás lényegében a fölöttünk elhelyezkedő levegőoszlop súlyából származik.
Bár a levegőt nem látjuk, tömege van, és a gravitáció hatására nyomást gyakorol a földfelszínre, valamint a környezetünkben található tárgyakra.
Képzelj el egy négyzetcentiméter alapterületű, függőleges levegőoszlopot, amely a talajtól a légkör felső rétegeiig húzódik. Az ebben található levegő súlya hozzávetőleg egy kilogramm tömeg súlyának felel meg tengerszinten.
A légnyomás mértékegysége a hektopascal (hPa).
A nemzetközi standard légkörben meghatározott tengerszinti légnyomás 1013,25 hPa. Ez egy viszonyítási érték, nem pedig azt jelenti, hogy a tengerszinten mindig pontosan ekkora nyomást mérünk.
A tényleges légnyomás az időjárási helyzettől függően ennél magasabb és alacsonyabb is lehet.
Miért nem érezzük a levegő hatalmas nyomását?
A légnyomás nemcsak felülről, hanem minden irányból hat a testünkre.
A szervezetünkben található folyadékok és gázok nyomása nagyrészt kiegyenlíti a külső nyomást, ezért normál körülmények között nem érzékeljük ezt a jelentős terhelést.
Amikor azonban a külső légnyomás gyorsan megváltozik, a nyomáskülönbség átmenetileg kellemetlen érzést okozhat.
Miért csökken a légnyomás a magassággal?
A jelenség megértéséhez két alapvető tényezőt kell figyelembe vennünk.
1. Egyre kevesebb levegő található fölöttünk
A földfelszínen a teljes fölöttünk lévő légoszlop súlya nyomást gyakorol ránk.
Ha felmegyünk egy hegyre, a levegő egy része már alattunk helyezkedik el. Így kisebb levegőtömeg súlya nehezedik az adott magasságban található felületre.
Minél magasabbra jutunk, annál kisebb lesz a légnyomás.
2. A levegő sűrűsége is csökken
A levegő összenyomható gázkeverék.
A légkör alsó rétegeire a fölöttük elhelyezkedő levegő súlya nagyobb nyomást gyakorol, ezért a felszín közelében általában sűrűbb a levegő.
Magasabban kisebb a nyomás, és a levegő is ritkábbá válik.
Emiatt a légnyomás csökkenése nem egyenletes. A felszín közelében viszonylag gyorsan változik, nagyobb magasságban viszont ugyanakkora szintkülönbséghez kisebb nyomásváltozás tartozik.
A légnyomás magasság szerinti változását a fizikában a hidrosztatikai egyensúly és a gázok állapotegyenlete segítségével írják le.
Mennyivel csökken a légnyomás 100 méterenként?
A felszín közelében használható egyszerű közelítés szerint 8 méterenként körülbelül 1 hPa-lal csökken a légnyomás.
Ez 100 méteres magasságkülönbségnél nagyjából 12 hPa változást jelent.
Fontos azonban, hogy ez csak közelítő szabály. A tényleges értéket a levegő hőmérséklete, sűrűsége és az aktuális légköri viszonyok is befolyásolják.
Hogyan változik a légnyomás különböző magasságokban?

Az alábbi táblázat a nemzetközi standard légkör alapján mutatja be a légnyomás hozzávetőleges értékeit.
Tengerszint feletti magasság | Légnyomás |
|---|---|
0 méter | 1013 hPa |
100 méter | 1001 hPa |
500 méter | 955 hPa |
1000 méter | 899 hPa |
2000 méter | 795 hPa |
5500 méter | 505 hPa |
Az értékek kerekített, elméleti adatok. A valós légnyomás az időjárási helyzettől függően eltérhet tőlük.
A táblázatból jól látható, hogy a magasság növekedésével a légnyomás folyamatosan csökken, de egyre kisebb mértékben.
Körülbelül 5500 méteres magasságban a légnyomás már csak a tengerszinti érték fele körül alakul.
Mi történik a Mount Everest csúcsán?
A 8849 méter magas Mount Everest csúcsán a légnyomás nagyjából a tengerszinti érték harmada.
A levegő oxigénaránya továbbra is megközelítőleg 21%, de az alacsonyabb nyomás miatt egy levegővétellel jóval kevesebb oxigénmolekula jut a tüdőbe.
Ez jelentősen megnehezíti a szervezet oxigénellátását, ezért sok hegymászó kiegészítő oxigént használ.
A légnyomás csökkenése tehát nemcsak a meteorológiai méréseknél fontos, hanem az emberi szervezet működésére is hatással van.
Tudtad-e? A repülőgépek utasterében mesterségesen szabályozzák a légnyomást
A menetrend szerinti utasszállító repülőgépek gyakran 10–12 kilométeres magasságban közlekednek.
Ilyen magasan a külső légnyomás már csak töredéke a tengerszintinek.
Az utastérben ezért nyomásszabályozó rendszert alkalmaznak. A kabinnyomás jellemzően egy körülbelül 1800–2400 méteres tengerszint feletti magasság légnyomásának felel meg, bár ez repülőgéptípustól és repülési körülményektől is függhet.
Ezért fordulhat elő, hogy felszálláskor vagy leszálláskor bedugul a füled: a külső nyomás változását a középfülben lévő levegő nyomása nem mindig követi azonnal.
A nyelés vagy az ásítás segíthet megnyitni a fülkürtöt, így kiegyenlítődhet a dobhártya két oldalán kialakuló nyomáskülönbség.
Mi az állomási légnyomás?
Az állomási légnyomás az a tényleges légnyomás, amelyet egy meteorológiai mérőállomás az adott helyen és magasságban mér.
Ha például elhelyezünk egy barométert egy hegytetőn, a műszer az ott uralkodó légnyomást érzékeli.
Ez természetesen kisebb lesz, mint egy jóval alacsonyabban fekvő állomás nyomása, még akkor is, ha a két hely időjárása hasonló.
Vegyünk két magyarországi példát.
Budapest alacsonyabban fekvő területein, nagyjából 100–150 méteres tengerszint feletti magasságban, standard légköri viszonyok között körülbelül 995–1001 hPa állomási nyomás adódik.
A közel 1014 méter magas Kékestetőn ugyanezen elméleti légköri viszonyok mellett már csak mintegy 897 hPa lenne az állomási nyomás.
A két hely között tehát nagyjából 100 hPa különbség lehet pusztán a magasság eltérése miatt.
Ezek számított példák, nem aktuális meteorológiai mérési adatok.
Mi a tengerszinti légnyomás, és miért fontos?
A meteorológusok számára komoly problémát jelentene, ha az ország különböző magasságban működő mérőállomásainak légnyomását közvetlenül hasonlítanák össze.
Egy hegytetőn például természetes módon sokkal kisebb a légnyomás, mint a síkvidéken.
Ha ezt a különbséget nem vennék figyelembe, az időjárási térképeken olyan látszólagos nyomáskülönbségek jelennének meg, amelyek nem a ciklonok vagy anticiklonok hatását tükröznék.
Ezért használják a tengerszintre átszámított légnyomást.
Ez egy számított érték, amely azt becsüli meg, mekkora lenne a légnyomás az adott hely alatt, tengerszinti magasságban, megfelelően feltételezett légköri viszonyok mellett.
Az átszámítással jelentősen csökkenthető a terepmagasság hatása, így az egyes meteorológiai állomások adatai összehasonlíthatóbbá válnak.
A felszíni időjárási térképeken ezért általában a tengerszinti légnyomás alapján ábrázolják a nyomási rendszereket.
Miért fontos ez a ciklonok és anticiklonok megfigyelésénél?
Az azonos légnyomású pontokat összekötő vonalakat izobároknak nevezzük.
A felszíni időjárási térképeken ezek segítségével azonosíthatók a magasabb és alacsonyabb nyomású területek, valamint a légnyomás térbeli különbségei.
Ezek az eltérések fontos szerepet játszanak a légmozgások és az időjárási rendszerek kialakulásában.
Ha részletesebben is érdekel a téma, olvasd el a Ciklon és anticiklon: mi a különbség, és mit jelentenek? című cikkünket.
Fontos megjegyezni, hogy a tengerszinti átszámítás nagy magasságban bizonytalanabb lehet, ezért a magashegységi állomások adatait a meteorológusok különös körültekintéssel kezelik.
Hogyan számítják át a légnyomást tengerszintre?
A tengerszinti légnyomás meghatározásakor nem elegendő egyszerűen hozzáadni egy állandó értéket a mérési eredményhez.
A számításhoz többek között szükség van:
a meteorológiai állomás tengerszint feletti magasságára,
a ténylegesen mért légnyomásra,
valamint a levegő hőmérsékleti viszonyaira.
Ennek oka, hogy a hideg levegő azonos nyomáson sűrűbb, mint a meleg, így a légnyomás magasság szerinti változása is eltérő lehet.
A meteorológiában a hidrosztatikai összefüggésekre épülő számításokat alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik a levegőoszlop jellemzőit.
Alacsonyabb magasságokban az 1 hPa / 8 méteres szabály gyors becslésre használható, de nem helyettesíti a pontosabb meteorológiai átszámítást.
Mit mutat az otthoni barométer vagy az okostelefon?
Sok otthoni időjárás-állomás és egyes okostelefonok is rendelkeznek légnyomásérzékelővel.
Ezek alapvetően az adott helyen uralkodó tényleges légnyomást mérik.
Ha például a készüléked 980 hPa-t mutat, miközben az időjárási jelentésben 1015 hPa szerepel, nem feltétlenül hibás az érzékelőd.
Előfordulhat, hogy a két érték nem ugyanazt jelenti: az egyik állomási nyomás, a másik pedig tengerszintre átszámított nyomás.
Sok korszerű otthoni időjárás-állomásnál megadható a tengerszint feletti magasság, vagy ismert referenciaértékkel kalibrálható a kijelzett relatív légnyomás.
A pontos beállítás módja készülékenként eltérhet.
Mit árul el a légnyomás változása az időjárásról?
A légnyomás pillanatnyi értéke mellett annak változása is hasznos információ.
Ha a légnyomás rövid idő alatt jelentősen csökken, az gyakran ciklon vagy időjárási front közeledésére utalhat.
A tartósan emelkedő légnyomás viszont magasabb nyomású légtömeg térnyerését jelezheti.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csökkenő légnyomást mindig eső, az emelkedőt pedig napsütés követi.
Az időjárás alakulását a légnyomáson kívül a szél, a hőmérséklet, a páratartalom és a felhőzet változása is befolyásolja.
Éppen ezért a légnyomási trendet mindig érdemes más meteorológiai adatokkal együtt értelmezni.
Miért csökken a légnyomás a magassággal?
A légnyomás a magasság növekedésével azért csökken, mert egyre kisebb levegőtömeg található fölöttünk.
A felszín közelében a levegő sűrűbb, magasabban pedig fokozatosan ritkul, ezért a nyomás csökkenése sem egyenletes.
A legfontosabb különbség, amelyet érdemes megjegyezni:
Az állomási légnyomás a mérési helyen ténylegesen uralkodó nyomás, míg a tengerszinti légnyomás egy számított érték, amely megkönnyíti a különböző magasságban fekvő helyek összehasonlítását.
Ennek köszönhetően a meteorológusok pontosabban követhetik a ciklonok, anticiklonok és más időjárási rendszerek mozgását.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyivel csökken a légnyomás 100 méterenként?
A felszín közelében körülbelül 12 hPa-lal csökken a légnyomás 100 méteres magasságnövekedés esetén. Nagyobb magasságban ugyanekkora szintkülönbséghez már kisebb nyomásváltozás tartozik.
Miért dugul be a fülünk repülőn vagy hegyen?
A külső légnyomás változásakor átmenetileg nyomáskülönbség alakulhat ki a dobhártya két oldala között. Ez okozhatja a fül bedugulását, amely rendszerint a nyomás kiegyenlítődésével megszűnik.
Milyen magasságban lesz nulla a légnyomás?
A légkörnek nincs éles felső határa. A levegő sűrűsége és nyomása a magassággal fokozatosan csökken, de nincs olyan meghatározott magasság, ahol a légnyomás hirtelen pontosan nullára váltana.
Miért mutat más légnyomást a telefonom, mint az időjárás-jelentés?
Az egyik lehetséges ok, hogy a telefon a tényleges helyi légnyomást méri, míg az időjárási jelentés tengerszintre átszámított értéket közöl. Eltérést okozhat a kalibráció, a mérési magasság vagy a mérési időpont különbsége is.
Befolyásolja a hőmérséklet a légnyomást?
Igen. A hőmérséklet befolyásolja a levegő sűrűségét és a nyomás magasság szerinti eloszlását. A légnyomás változását azonban nem lehet kizárólag a hőmérsékletből meghatározni, mivel a légköri mozgások és a levegő tömegének eloszlása is szerepet játszik benne.
Források
NASA – Earth Atmosphere Equation – A légnyomás, a levegősűrűség és a magasság közötti összefüggések.
NOAA National Weather Service (Boulder) – Pressure Definitions – Az állomási és a tengerszintre átszámított légnyomás meghatározása és alkalmazása.
A táblázatban szereplő értékek a nemzetközi standard légkör közelítő adatai, nem aktuális mérések.