A nyári forróság idején gyakran hallani, hogy hőhullám érkezik, közben pedig másod- vagy harmadfokú hőségriasztást rendelnek el. A két kifejezés könnyen összemosódhat, pedig nem ugyanazt jelenti. A hőhullám egy tartósan rendkívül meleg időjárási időszak, míg a hőségriasztás egy közegészségügyi intézkedés, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nagy meleg okozta fokozott egészségügyi kockázatra.
De pontosan mikor beszélünk hőhullámról? Mit jelent a másod- és harmadfokú hőségriasztás? És miért nem elég csak a délutáni csúcshőmérsékletet nézni?
Mi az a hőhullám?
A hőhullám tartósan fennálló, szokatlanul meleg időjárási időszak. Nem egyetlen forró délutánról van tehát szó, hanem olyan helyzetről, amikor a nagy meleg több napon keresztül kitart.
Magyarországon az éghajlati vizsgálatokban a legalább 25 °C-os napi középhőmérsékletű napokat hőhullámos napként is számon tartják. Ez azért lényeges, mert a napi középhőmérséklet egészen mást mutat, mint az aznapi legmagasabb hőmérséklet.
Ha például délután 35 °C-ig melegszik a levegő, de hajnalra jelentősen lehűl, az egészen más hőterhelést jelent, mint amikor napközben hasonlóan magas értékeket mérünk, éjszaka pedig 22–24 °C alá sem csökken a hőmérséklet.
A hőhullámok egyik legkellemetlenebb jellemzője éppen az lehet, hogy nemcsak a nappalok forrók, hanem az éjszakák sem hoznak megfelelő felfrissülést.
Egyetlen 35 fokos nap még nem feltétlenül hőhullám
A nyári időjárásban természetesen előfordulhatnak kiugróan meleg napok. Egy 34–36 °C-os délután azonban önmagában még nem feltétlenül jelent hőhullámot.
A tartósság kulcsfontosságú.
Ha a nagyon magas hőmérséklet több egymást követő napon fennmarad, a napi középhőmérséklet is magas, és éjszakánként is csak mérsékelten hűl le a levegő, akkor a szervezetet érő hőterhelés folyamatosan növekszik.
Éppen ezért a hőség megítélésénél nem érdemes kizárólag azt nézni, hogy délután 35, 37 vagy akár 40 °C lesz-e. Az éjszakai minimum és a napi középhőmérséklet legalább ennyire fontos.
Hőségnap, forró nap, trópusi éjszaka – mit jelentenek?
A hőhullám mellett több más kifejezéssel is találkozhatunk a nyári időjárás kapcsán.
Hőségnapnak azt a napot nevezzük, amikor a maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot.
Forró napról akkor beszélünk, ha a napi maximum eléri vagy meghaladja a 35 °C-ot.
Trópusi éjszaka pedig akkor fordul elő, amikor a minimumhőmérséklet 20 °C felett marad.
Ezek a fogalmak egy-egy nap hőmérsékleti jellemzőit írják le. A hőhullám ezzel szemben egy hosszabb ideig fennálló meleg időszakra utal.
Mi az a hőségriasztás?
A hőségriasztás nem egy meteorológiai jelenség neve, hanem közegészségügyi intézkedés.
Magyarországon a hőségriasztást az országos tisztifőorvos rendeli el a meteorológiai előrejelzések alapján, amikor a várható tartós meleg már olyan mértékű hőterhelést jelenthet, amely fokozott egészségügyi kockázattal jár.
A rendszerben tehát nem egyszerűen azt vizsgálják, hogy egy adott délután hány fok lehet, hanem elsősorban a következő napokra várható napi középhőmérsékletet és a hőség tartósságát veszik figyelembe.
Mit jelent a másodfokú hőségriasztás?
Másodfokú hőségriasztás akkor rendelhető el, ha a meteorológiai előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot.
Ez már olyan tartós hőterhelést jelenthet, amely nemcsak az érzékenyebb embereket viselheti meg.
A több napon keresztül fennálló nagy meleg fokozott terhelést jelenthet különösen az időseknek, a kisgyermekeknek, a várandósoknak, a krónikus betegséggel élőknek és azoknak, akik sok időt töltenek vagy dolgoznak a szabadban.
Mit jelent a harmadfokú hőségriasztás?
A harmadfokú hőségriasztás a hőségriasztási rendszer legmagasabb fokozata.
Elrendelésének feltétele, hogy az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérje vagy meghaladja a 27 °C-ot.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez 27 °C-os napi középhőmérsékletet jelent, nem pedig 27 °C-os nappali maximumot.
Amikor a napi középhőmérséklet ilyen magas, a délutáni maximumhőmérséklet jellemzően jóval 30 °C fölé emelkedik, és sok esetben az éjszakák is rendkívül melegek maradnak.
Ez az egyik oka annak, hogy egy több napon át tartó hőhullám sokkal megterhelőbb lehet, mint egyetlen rendkívül forró nap.
Van elsőfokú hőségriasztás?
A rendszernek van első fokozata is, de fontos a megnevezés.
Az első fokozat figyelmeztető jelzés, amely alapvetően belső használatra szolgál, és körülbelül 25 °C-os vagy azt meghaladó napi középhőmérséklethez kapcsolódik. A lakosságot érintő hőségriasztások kapcsán ezért leggyakrabban a másod- és harmadfokú hőségriasztással találkozhatunk.
Hőhullám vagy hőségriasztás? Ez a legfontosabb különbség
A két fogalom közötti különbség egyszerűen összefoglalható:
Fogalom | Mit jelent? |
|---|---|
Hőhullám | Tartósan fennálló, rendkívül meleg időjárási időszak |
Hőségriasztás | A tartós hőség egészségügyi kockázata miatt elrendelt közegészségügyi intézkedés |
Másodfokú hőségriasztás | Legalább 3 napon át 25 °C-ot elérő vagy meghaladó napi középhőmérséklet várható |
Harmadfokú hőségriasztás | Legalább 3 napon át 27 °C-ot elérő vagy meghaladó napi középhőmérséklet várható |
Vagyis a hőhullám maga az időjárási helyzet, a hőségriasztás pedig az arra adott egészségvédelmi intézkedés.
A hőségriasztás nem ugyanaz, mint a meteorológiai figyelmeztetés
Van még egy fontos különbség, amely gyakran okoz félreértést.
A HungaroMet magas középhőmérséklet miatt meteorológiai figyelmeztetést is kiadhat. Ennek három veszélyességi szintje van, amelyek a 25, 27, illetve 29 °C fölötti napi középhőmérséklethez kapcsolódnak.
Ez azonban nem ugyanaz, mint a hőségriasztás.
A meteorológiai figyelmeztetés a veszélyjelző rendszer része, és területileg is megmutatja, hol várható rendkívül magas középhőmérséklet. A hőségriasztás ezzel szemben közegészségügyi intézkedés.
Ezért egy időben találkozhatunk például magas középhőmérsékletre kiadott narancssárga meteorológiai figyelmeztetéssel és harmadfokú hőségriasztással is. A kettő nem egymás helyett, hanem egymástól eltérő rendszerben működik.
Hőségriadó vagy hőségriasztás?
A hétköznapi beszédben és az interneten nagyon gyakran használják a hőségriadó kifejezést is.
A hivatalos elnevezés ugyanakkor hőségriasztás, ezért ha pontosan szeretnénk fogalmazni, ezt érdemes használni.
A „hőségriadó” ettől még közérthető és széles körben használt kifejezés, de a hatósági közleményekben jellemzően másod- vagy harmadfokú hőségriasztás elrendeléséről olvashatunk.
Miért veszélyesebb a tartós hőség, mint egyetlen forró nap?
Az emberi szervezet folyamatosan próbál alkalmazkodni a magas hőmérséklethez. Egy rövidebb meleg időszak után az éjszakai lehűlés lehetőséget adhat a regenerálódásra.
Hőhullám idején azonban ez a lehetőség jelentősen csökkenhet.
Ha a lakások éjszaka sem tudnak lehűlni, a minimumhőmérséklet magas marad, és másnap ismét 35 °C körüli vagy azt meghaladó hőség következik, akkor a hőterhelés napról napra összeadódhat.
Különösen a városokban lehet nehéz az éjszakai felfrissülés. Az épületek, utak és burkolt felületek napközben jelentős mennyiségű hőt nyelnek el, amelyet este és éjszaka fokozatosan adnak vissza.
Ezért hőhullám idején nemcsak a nappali csúcshőmérsékletre, hanem az éjszakai minimumokra is érdemes figyelni.
Mire figyeljünk hőségriasztás idején?
Tartós hőségben a legfontosabb a szervezet túlzott felmelegedésének és a kiszáradásnak a megelőzése.
Érdemes rendszeresen folyadékot fogyasztani akkor is, ha éppen nem érzünk erős szomjúságot. A legmelegebb órákban lehetőség szerint kerüljük a komoly fizikai megterhelést és a hosszabb ideig tartó közvetlen napsütést, és érdemes figyelni arra is, mit mutat az UV-index.
A lakást napközben árnyékolással, lehúzott redőnnyel vagy behúzott függönnyel érdemes védeni a felmelegedéstől, szellőztetni pedig lehetőség szerint akkor célszerű, amikor odakint hűvösebb a levegő.
Különösen fontos figyelni az idősekre, gyermekekre és azokra, akik nehezebben viselik a tartós meleget.
Autóban pedig soha ne hagyjunk egyedül gyermeket vagy állatot, még rövid időre sem, mert a jármű utastere napsütésben rendkívül gyorsan veszélyes mértékben felmelegedhet.
Gyakori kérdések
Hány foktól van hőhullám?
A hőhullámot nem lehet egyszerűen egyetlen délutáni hőmérsékleti értékhez kötni. A tartósan magas hőmérséklet a meghatározó. A hazai éghajlati vizsgálatokban a legalább 25 °C-os napi középhőmérsékletű napokat hőhullámos napként is számon tartják.
A 35 °C automatikusan hőségriasztást jelent?
Nem. Egyetlen 35 °C-os délutáni maximum önmagában nem jelenti azt, hogy hőségriasztást kell elrendelni. A riasztási rendszerben a több napon keresztül várható napi középhőmérséklet a meghatározó.
Mikor rendelnek el másodfokú hőségriasztást?
Ha az előrejelzés szerint legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot a napi középhőmérséklet.
Mikor rendelnek el harmadfokú hőségriasztást?
Ha legalább három egymást követő napon 27 °C-os vagy annál magasabb napi középhőmérséklet várható.
Ki rendeli el a hőségriasztást?
Magyarországon az országos tisztifőorvos rendeli el a meteorológiai előrejelzések alapján.
A hőségriasztás és a HungaroMet figyelmeztetése ugyanaz?
Nem. A HungaroMet magas középhőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetése meteorológiai veszélyjelzés, míg a hőségriasztás közegészségügyi intézkedés.
Hőhullám és hőségriasztás röviden
A hőhullám és a hőségriasztás tehát két különböző fogalom, még akkor is, ha a nyári forróság idején rendszerint egyszerre találkozunk velük.
A hőhullám azt mutatja, hogy tartósan rendkívül meleg időjárási időszak alakult ki. A hőségriasztás ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy a várható hőterhelés már az egészséget is fokozottan veszélyeztetheti.
A legfontosabb pedig, hogy a hőség megítélésénél ne csak a délutáni maximumhőmérsékletet nézzük. Egy többnapos hőhullám során a magas napi középhőmérséklet és a meleg éjszakák együtt teszik igazán megterhelővé az időjárást.